United States or Cuba ? Vote for the TOP Country of the Week !
Néhány percig szótlanul állt ott és az undorodás testi rosszullétében azt sem tudta, mitévő legyen. De aztán eszébe jutott felesége, van Roosen bárónő és kimondhatatlan fájdalom szúrta át a szívét. Mit gondol majd róla az az asszony? Eh, ez így nem mehet tovább gerjedt föl lelkében a méltatlankodás és elhatározta, hogy nem tölti itt az éjszakát. Kimegy a rendőrellenőrhöz és igazolja magát.
Előbb körülvonalozta a körmével a helyet, a mit el kellett olvasni s méltatlankodva dörmögött: Nagyon keresi az a fiatal ember. Én se hagynám annyiba. A leány nekidült a karfának, egy darabig szótlanul maga elé bámult, sirni szeretett volna, valamit megsiratni, a keserüség összeszorította a torkát s erősen összenyomta az ajkait, hogy valahogy ki ne szaladjon a száján valami keserves nagy hang.
A szobaur utána ment. Aztán sokáig ültek szótlanul, egymással szemben az asztalnál. A hölgy két ökle közé támasztotta a fejét és kerekre meresztett szemekkel nézett ki az alkonyodó budai hegyekre, melyek egész fehér habosak voltak a virágzó fáktól. Nagy könnyek csöppentek néha a sárgamázás asztalra. Később azt mondta a hölgy: A múltkor még tudta, hogy meg fog halni.
Egy darabig szótlanul követtem, de amikor bizonyosnak látszott, hogy nem fog megállani a menedéken, hanem lefelé indul a völgy hajlása irányában elérkezettnek láttam az időt, hogy megszólaljak. Erre igen súlyos okom volt.
Majd csendesen ismét leült a földre, kezébe vette a tűt és szótlanul varrogatni kezdett. Éreztem, hogy valami hibát követtem el. Nem tudtam volna megmondani, hogy mit, de valami hibát... Egy vékony hajszállal talán tovább csúsztam, semmint szabad lett volna.
Az asszony azt gondolta, hogy az urak bolondságaiból, lám, néha jócselekedet is kivirágzik, hagyta tehát a dolgot és szótlanul ballagott a csecsemőt vivő Nagy Kristóf oldalán. Dömötör közben megbánta, hogy akadémikus mivoltával kérkedett, ennélfogva magyarázatul hozzátette: Sors bona, nihil aliud.
Nekem ugyan semmi válaszoltam szinte nyersen, pedig egészen bizonyos, hogy nyugodt választ akartam adni. Regina egy pillanatig szótlanul vizsgált, azután olyan hangon, mint ahogy az álmos gyereket szokta biztatni a dajka, ezt mondotta: Holnapig lecsendesedel és megint minden jó lesz...
Szótlanul, lehajtott fejjel ment mellette, e mikor a komlóval befuttatott kapubolt alá értek, hirtelen szembefordult vele: Ambrosia... meg kell mondanom... Lullus Raymundusnak elakadt a szava. Ambrosia halkan felsikoltott s kezét szívére nyomva futott föl szobájába. Azt hitte, összeroskad. Lihegve állt meg a szoba közepén.
Dögöljön meg ez a szemét ott az árokban! káromkodott vérbenforgó szemmel a munkás és félkarját égnek emelve, rettentő átkot mondott a művész fejére, amiért másodszor is tönkretette családi boldogságát. Dömötör szótlanul ballagott a búzakévék alatt csikorgó, síró, nyögdécselő, jajgató szekér után, amelynek tetején barna suhanc ölelgetett egy kipirult parasztleánykát.
Kenyér, száraz lengyel kolbász és sajt volt a menázsi. Szótlanul ettünk. Legalább a kis villamos zseblámpám volna itt, mondottam majszolás közben igaz! hiszen nálad hagytam, Regina. Igen, nálam maradt, de már nincs meg, válaszolta a leány útközben valahol elvesztettem... Már nem is tudom, hogy hol.
A Nap Szava
Mások Keresik