United States or Gabon ? Vote for the TOP Country of the Week !
Terkát anyjával szemben Laszlovszky és a nótárius fogja közre. Az özvegy ugyancsak bosszúsan mered reájuk. Kigyelmed nem ül le? kérdi Kunytól. A fiatal férfi mosolyogva szabadkozik, hogy ő a gazda itt s mert asszony nincs a házban, neki kell sorra járnia vendégeit, vigyázni az inasokra, hogy a kiszolgálásnak semmi híja ne legyen. Hiszen nem vendéglő ez! csodálkozik Terka.
Mindenki szerette s ennek ő tiszta szívből örvendezni tudott, nem gondolván arra, hogy a talentumokat mindenki támogatja addig, amig felülről kezelhetik és hátára kapaszkodva, vele szemben a protektort játszhatják. És eközben eljött az asszony is.
Összeesett ránczos arcza szinte megszépült a sugárzó örömtől és szemei csillogtak a könnyektől, midőn ez egyházi magas méltóság ily szép elismeréssel beszélt gyermekeiről és látta, hogy gyermekei olyan műveltek, olyan könnyedén és fesztelenül viselik magokat e főúrral szemben, mintha magok is született nagy urak volnának.
Szabad szemmel is láttam, hogy az isten tudja mekkora távolságban levő ellenség shrapneljei szintén sűrűbben jelentkeznek a levegőben volt olyan perc is, hogy egyszerre tíz-tizenöt fehér felhőcske is mutatkozott. Valami egy negyedóra mulva aztán a mivelünk szemben levő fronton is mutatkozni kezdtek hasonló füstfelhőcskék, csakhogy sokkal kisebbek, mint amilyeneket az ágyú-shrapnel lök a levegőbe.
Feszülten füleltünk a kapitány úr sípjelzésére, de még eltelt egy jó óra, míg végre meghallottuk. Abban a percben hallottuk meg, amikor a szemben levő lankásan menedékes terepen egy hosszú sor előreszaladó zöldes-szürke alakot pillantottunk meg magunk előtt körülbelül hét-nyolcszáz lépésnyire. Árkainkból ebben a pillanatban majdnem egyszerre dörgött kifelé a kétszázötven Manlicher.
Nagy áldás volt nekünk ez az örökké mosolygó, kedves, csinos, kicsi asszony, mellette a legfüstösebb, legnémetebb korcsmában is otthon kezdtük érezni magunkat. A bálványimádásig mentünk vele szemben. Minden ok nélkül csókoltuk a kezét, gyönyörüséggel türtük, ha nyakon teremtett érte és soha, de soha se tudtunk komolyak lenni, ha ő köztünk volt.
Pár percznyi habozás után a belső szobába nyitván, fiatal, kopott ruhájú férfiúval állt szemben, kivel tudatván óhajtását, az egy nagy, tágas terembe vezette, hol többen ültek íróasztaluk mellett s a mellékszobából magas, szikár, sárgaképű ötven-hatvan év között lévő fekete szemüveges férfi dugta ki fejét, talán a beszédre, mi behallatszott hozzá, Holcsi Kálmán.
Úgy ugrálnak mint a gazellák, monologizált, mialatt amazok felszöktek a lépcsőn s eltüntek a szobájokban. Egyik sem lehet idősebb tizennyolc esztendősnél ... Hátha egyszerüen bemennék hozzájuk? De maga se tudta miért, nem tudta elszánni magát, hogy berontson a szobájukba, ahogy művésznőkkel szemben már megszokta.
Kezet fognak az illetővel s mig magukban mosolyogva mondják, hogy: tolvaj, tolvaj, leülnek vele szemben az asztal mellé kártyázni. Van itt iró például, a kinek soha egy eredeti gondolata nem volt innen is, onnan is elcsen valamit s megbénult alak. Rettenetes az, hogy a bohémben nincs becsület.
Mindezt Vidovicsnak énekelte, aki ezalatt elfoglalta helyét az első sorban. A szegény Adél csak az előbb tudta meg, hogy a szinügyi bizottság a jövő évre nem akarja szerződtetni; egyetlen reménysége az a fiatal ember volt, aki most ült le vele szemben. Vidovicsot jó fiunak ismerték; ha a szinügyi bizottság csak ő belőle áll, az egész színtársulat ott vénült volna meg Berényben.
A Nap Szava
Mások Keresik