United States or Barbados ? Vote for the TOP Country of the Week !
Dózia arcza megélénkült e társalgás alatt, s elveszté közönyös kifejezését, melylyel a vendéget fogadta. Most nagyon szép lehet az a vidék, mondá önkéntelen sóhajjal. Erdő, mező másodvirágzását ünnepli. Csodálom, hogy önök oly hosszú ideig távol vannak onnét, mondá a mérnök. Úgy tudom, már hetek előtt eljöttek. Négy hete, de most már haza készülünk, mondá élénken Klára.
Előbb aggodalmas volt ugyan, aztán ragyogott az arcza s a ki szembekerült vele, mindenkinek elujságolta a nagy örömét: Fiam van, ma reggel jött a világra... Hát az anya egészséges-e? Kérdezgették meg az asszonyok. Mint a makk, nincsen semmi baj. Hála Istennek. Mutogatni szerette volna a gyermeket. Lábujjhegyen surrantak be utána az első szobába azok, a kiket csak elfoghatott.
A fiu akkor már az ágyban volt s az anyja mellette sírt most már csöndesebben, inkább reménykedve, mint vigasztalanul. A pakulárné becsületes nagy barna arcza sugárzott az örömtől. Boldogan hajolt a gyermek fölé s tele kebléből bőségesen ontotta a vörös daganatba a tejet.
A vendégek leűltek és Atlasz úr elragadtatva szemlélte a szép fiatal özvegyet, ki a sarlósi uradalmat megvette. Valóban szép asszony volt, Atlasz úr ritkán látott szebbet; kövér volt, arcza majd kicsattant az egészségtől, fekete szeme úgy villogott, mint a gyémánt és duzzadt, piros ajka fölött finom barna pehely vonult végig.
És leszakítva a borítékot, mindenekelőtt az aláírásra pillantott s annak látására halk sikoltás hagyta el ajkait. A levél Dóziától volt. Mi bajod, Veronika? Kitől jön a levél? sürgeté őt megrettenve Esztheyné, s a többiek feszülten vizsgálták arczát, mert sejtették, hogy abban valami különös lehet, itélve a leányka megdöbbenéséről, kinek arcza a fölindulástól halálsápadt lett.
Hermance előtt ez a felelet bírt némi valószínüséggel s élénken folytatta: Tehát miután el akartál tűnni, nemde az volt a szándékod, hogy többé ne találkozzunk. Mi okozta ezt az ellenséges indulatot irántam? A leány nyugtalan mozdulatot tett. Grófné félreért engem, ha azt hiszi, hogy szándékom ellenséges indulatból eredt, mondá hévvel, s arcza lángpiros lett. Ellenkezőleg!
Meghódította a bárót s most már meg a fiatal bárót is. Ez csunyaság a kisasszonytól. A leány fölállott a székről s az ajtó felé indult. Az arcza előbb föllángolt, aztán halvány lett, kicsi, még gyermekforma teste reszketett s olyan megvetéssel nézett vissza a nagy asszonyra, hogy az is meghökkent kissé és nem ment utána.
Leste a szót az öreg ember ajkáról, kinek arcza lázban égett, szemei tüzeltek s majdnem magánkívüli állapotban látszott lenni. Történetem hosszú lesz, mondá rekedt hangon s ajka reszketett. Van türelme végighallgatni? Hogyne! Érdekkel várom, a mit mondani fog, csak ne becsülje túl az erejét a beszéddel.
Az út után jót fog tenni a járás, nekem különben is dolgaim vannak, mondá Hermance, ki érezte, hogy izgatott kedélyállapota miatt pár óráig egyedül kell maradnia. Midőn Veronika távozott a szobából, a grófné arcza egyszerre elváltozott, az erőltetett nyugalom eltünt vonásairól s majdnem üres tekintettel nézett a levegőbe.
Átkozott paprikás csirke! Csak addig meg ne halnék, a mig hazaérünk. Nem élek odáig. Végem van, meghalok, a gyomrom kiszakad! A fiamnak viseljétek gondját. Servus világ!“ Az arcza kék, zöld lett, a szemei kimeredtek, a kíntól vonaglott: egyszer csak észreveszi a sógor, hogy ugyancsak füstöl ám Pistának a bekecse elől.
A Nap Szava
Mások Keresik