United States or El Salvador ? Vote for the TOP Country of the Week !
Dömötör hálát adott az Istennek és örvendező lélekkel csomagolt, hogy Bécsben fölkeresse, magáévá tegye és elhozza ide, a zuglói-uti palotába régi szerelmét és ifjúkorának boldogságát visszaállítsa öreg napjaira. És útközben ekképen elmélkedett: Hiába, a természet, a származás és a családi nevelés, a vérmérséklet és a lélek csiszolatlan egyszerűsége ellen nem szabad erőszakot elkövetni.
Ő maga is írt; vagy legalább hozzáírt valamit a mama leveléhez. Ida néni mindig hagyott egy sornyi helyet őneki is és el nem engedte, hogy apa is írjon a fiának. A levelekre megjött időnkínt bizony nagyobb időközönkínt a megnyugtató válasz Vladivosztokból, a világ végéről. De hála Istennek, csakhogy jött, ha ritkán is, és ha meg is látszott rajta, hogy a fiú nem írhat szabadon, amit akar.
Eszébe jut a régi idő, mikor még ő is így mérte a pántlikát s így esküdözött egy krajczár nyereségért, s hálát ad az Istennek, hogy megáldotta törekvését és hogy módot adott neki, úri rangra emelni családját s megkímélni gyermekeit az élet aprólékos és szennyes küzdelmeitől.
Oda hajolt Lillához, kinek szemei villámokat szórtak, s ajka, keze, mindene reszketett a fölindulástól s vígasztaló hangon, bár egy kissé félénken fülébe súgott a katonás, bajuszos menyecskének. Magyarországban a házassággal még nem ér véget a szerelmi komédia. Hála Istennek, van még elválás is.
Most felszakadt a lelkéből a mélységes szemrehányás saját maga ellen. Tompán zokogott bele a párnájába. Az asszony gyönge mozdulatára lélekzet nélkül figyelt... Nem, nem ébredt fel hál' istennek! Másnap elhozta a tanárt. Az meg is nyugtatta, meg is ijesztette... Mindent rendben talált, csak az asszony szíve ellen volt kifogása. Ez a dobogó gépecske a legnagyobb kíméletet követelte.
Még ugráltam ide-oda a napon, amikor Regina gyenge hangja megszólalt a hátam mögött: Was is? Mit csinálsz? Melegszem, válaszoltam hátrafordulva. Megkérdeztem, hogy kipihente-e magát elegendőképen és hogy ízlett a hosszú álom? Hála Istennek, úgy aludt, mint egy medve valamely zimankós télen a barlangjában. De csakhogy jól aludt, ez a fő. Minden más most már magától jön.
Ifjú párok idehozták jövendő reménységüket s az elnehezedett menyecskék avatásra készültek, Istennek ajánlván leendő elsőszülöttüket. Mézeskalácsosok, perecesek, szódavizes és sörárusok, olvasókat farigcsáló koldusok, gyümölcsös kofák árulgatták holmijukat, egy-egy kiemelkedő ponton világi papok buzdították híveiket a vezeklésre.
Hiszen oly nagyúriasan viseli magát, hogy még én csókolhatnék neki kezet. Még csak az kellene! A koldús ivadék! Többet aztán nem jött a szobádba? Hála Istennek, nem; én sem kívánkoztam utána. Hát a háziasszonyi dolgokban nem jött hozzád tanácsot kérni? Háziasszonyi dolgokban! kiáltott az öreg asszonyság a tőle telhető keserűséggel. Ki a háziasszony? Én nem vagyok háziasszony.
De gondolja meg, helyes, sőt szabad-e valakit eltéríteni akarni szent czéljától, ki Istennek kivánja szentelni életét? kérdé majdnem hidegen a fejedelemnő.
A helytartó azt írja a császárnak, hogy sok férfira és nőre akadt, akik bevallották neki, hogy keresztények. Alkonyatkor szoktak összegyűlni és énekelnek a Krisztusnak, akit ők istennek tartanak, továbbá ünnepélyes ígéretet tesznek, hogy minden tisztátalanságot és becstelenséget kerülni fognak.
A Nap Szava
Mások Keresik