United States or Portugal ? Vote for the TOP Country of the Week !
Ha hideg levegőre visszük a gyermeket, akkor rövid időre be lehet kötni a pólyába a kezét is, de ha nincs nagyon hideg, akkor elég a kezét a takarókendő alá tenni. Otthon azonban, a zárt szobában mindig szabadon legyen a gyermek keze. A levegőre pedig jó időben minden egészséges gyermeket ki szabad és ki is kell vinni.
Katica abban a pillanatban nyitja ki a bejárat ajtaját, mikor Ida ép a második ablakot is betette. IDA: Jánosom, te se bucsuztál el tőlem. Katica csak erre várt. Átlépi Rizával a küszöböt és nesztelenül beteszi maga után az ajtót. A szoba homályos. Ida keze lehanyatlik. János, Ida, Jenő és Riza RIZA: Elment. RIZA: Érte jött a kocsi és elhajtatott. Nem szól semmit.
Azután a két száraz keze közé fogta a gyermek fejét s beszélni kezdett hozzá, mig könnyeivel az arczát mosta. Buksi, te kicsi, no fáj... A gyermek elalélt. Valami kicsi megkönnyebbülés látszott rajta.
A vendégek kiváncsian hallgatják a gyáros magyarázó szavát, nézik mint puposodik a korongozók keze alatt boszorkányos gyorsasággal, mindenfajta bögre, váza, kupa. Mint viszik az inasok a szárítószínbe, mint öntik le ebben a megszikkadt holmit mázzal, viszik ismét tovább. A kemencés szín előtt volt a festőlegények szobája. Kuny Domonkos itt bemutatja a fiatal Germaint, szegről-végről rokonát.
Itt lakott Sándor, az igazi földesúr; itt volt a gróf és grófné lakosztálya, mikor pénzre volt szükségök és meglátogatták az öregeket; és itt pihente ki országos fáradalmait a miniszter jobb keze, mikor a szünidőben haza jött vadászni és uraskodni. Az öreg asszonyság magas hátú, kipárnázott karszékben ült, nagy kendőkbe burkolva, széles főkötővel, mely alól nem látszott ki selyem parókája.
A kis Józsiban már korán mutatkozott némi mesemondási talentum. Pompásan, ötletesen adott elő mindent. Ez a tulajdonsága felkölti benne az irodalom művelésének vágyát. Sokat olvas, mindent, a mi a keze ügyébe esik. Kölcsey nimbusa közelről perzseli. S még élesebb sarkantyú a szoros barátság, melyet az egyetemen Szalay Lászlóval és báró Eötvös Józseffel köt, kiknek esze már ifjonta magasra hord.
Keze izgatottan kapott a gyújtózsinór után. A kanóc nem volt seholsem. A gyáván megfutottak azt is magukkal vitték. A varázsnak vége volt. A tábornok feje, mintha villamos ütés érte volna, fakón esett vállai közé. Vad elkeseredéssel dobta el csonka kardját és kilépve a tölténykocsi mögül, aminek oldalán egyre vésztjóslóbban kopogtak az ellenséges golyók, befutott a fák közé.
Amikor kértem, hogy pihenjen, letörölgette keze fejével homlokáról a verejtéket és végtelen gyöngédséggel ezt kérdezte: Úgy-e, drágám, már nem fáj olyan nagyon? Mit felelhettem? Lelkem mélyéig éreztem, hogy sebem neki is fáj, igyekeztem hát megnyugtatni, hogy ne fájjon neki az én fájdalmam. Késő estére tudott bevonszolni Osztrokra.
Szodorayra bízaték a vezérkedés, de mivel többet elbocsátani tanácsos nem vala, csak száz ember adatott keze alá, kiknek egyik csapatát Karácson Tivadar kormányozta.
LENTULUS: Felejted, Hogy nem mindig lehet felejteni?! ÖREG RÓMAI: Hej leányok! Adjatok csak neki Édes csókot! TITUS: Hagyjátok magára. EGYIK LEÁNY: Ajkán csókom keserüvé válna. LENTULUS: Feljött a hold a füsteflhő megett TITUS: Lesbiának márvány keze remeg... LENTULUS: Karcsu nyaka ragyogó, hófehér TITUS: Mint a rózsa, melyet az esti szél Körülölel, ugy reszket gyenge válla