United States or Guinea ? Vote for the TOP Country of the Week !
Végre 1541-ben, mikor már közel járt 70-ik életévéhez, engedett barátai folytonos unszolásának és elhatározta, hogy művét kinyomtatja és nyilvánosságra hozza. Kopernikusz műve 1543-ban került ki a nyomdából. Latin nyelven jelent meg, mivel abban az időben a tudósok ezen a nyelven írtak és tanítottak.
A kaszárnya udvara már zajos, mert újból gyerek lesz az, aki annak a kerítésen belép. A vén harcosok minden új belépőt viharos örömmel üdvözölnek. Az emberek, akik némelyike kilenc év óta nem látta egymást, újból fölismeri a másikat és csodálatos módon azonnal a fölismert ember gúnyneve jut az eszébe. Abban az időben szokás volt a gúnynévosztogatás, egy sem maradt a századnál enélkül.
Tegyük fel, hogy annak az embernek, Vékonynak, vagy hogy hívják, revolver van a zsebében s azzal lepuffant, mint egy kutyát? Az ember soha sem tudja. Hanem az bizonyos, hogy igaza van a feleségemnek: mindenki csak a maga rangjához való helyen, környezetben, időben mutatkozzék.
S mialatt átmentek a vendéglőbe, megkérdezte Cipriánitól: Nem jössz ki? Hová? Árokszállásra. Kilovagolsz? Nem, a gyorsvonaton megyek. Ebben a szép időben? Ruhát is viszek magammal, mert meglehet, ott maradok három-négy napig. Nem szeretek a Jóska ingeiben járni ez előtt a csokoládé királyné előtt. Mit csinálsz ott annyi ideig? Kirándulunk Szilas-Almásra. Fürdőzni? Áprilisban?
Húzd föl a sárczipőm s add ide az esernyőm. Ernesztine szó nélkül engedelmeskedett, mialatt kipillantott az ablakon, melyen át az égen sötét felhőket lehetett látni, mik vihar közeledtét jelenték. Hermance grófné készen volt s kezébe vette az esernyőt és indult az ajtó felé. Mit mondjak, ha a gróf haza jönne? kérdé Ernesztine. A mit akarsz... Mondd, hogy sétálni mentem. Ilyen időben?
Egy pár súlyos betegemet akartam még megnézni. Egy padon ült. Sohasem láttam kint ilyen időben. Megállított valami. Mit csinálsz itt, bátyám? Nem szólt. Közel hajoltam. Halló, öregem! Nagyon oda volt. Te vagy, Jánoskám? Köszönöm... Elszédültem egy kicsit. Bolond dolog, de elszédültem. Te tudod, hogy megy az... Tudom, de azt is tudom, hogy ez nem jól megy így. Ne légy már olyan makacs.
Mögötte, a berettyómenti síkon, elfeketedtek az árnyak. Utolsó sugara is kilobbant a lefutott napnak. Abban az időben, amikor Aragónia legbékésebb királya az Isuela völgyén átlovagolva, Huescába tette át székhelyét, élt az udvarnál bizonyos Vicente Garcia di Castello nevű zsoldoskapitány, tejtestvére annak a boltanai tudós vikáriusnak, akiről Tritheim apát is megemlékezik Steganographiájában.
Vagy pedig én vagyok annyira megzavarodva, hogy nem tudok különbséget tenni a kettő között? mormogá gépiesen, de annyira bágyadt volt, hogy még gondolkodni se igen tudott. Láz borzongatta. A szokott időben lejött a tudós. Mi bajod? Szemeid alatt setét karikák, és sápadt vagy, mintha koporsóból keltél volna ki? Rosszat álmodtam!
Sokkal veszélyesebb ránk nézve az, hogy tudja, miként testvérek vagyunk, mit én mindig titkoltam előtte. Megtudta összeköttetésünket? kiáltott föl rémültem Holcsi. Kitől és mikor? Úgy látszik a legutolsó időben, de hogy kitől és mi módon, arról nincs fogalmam, sőt azt is tudja, hogy Somorjayné is nővérünk. Az ügyvéd álmélkodva s összeránczolt homlokkal hallgatta Obrenné előadását.
Ha hideg levegőre visszük a gyermeket, akkor rövid időre be lehet kötni a pólyába a kezét is, de ha nincs nagyon hideg, akkor elég a kezét a takarókendő alá tenni. Otthon azonban, a zárt szobában mindig szabadon legyen a gyermek keze. A levegőre pedig jó időben minden egészséges gyermeket ki szabad és ki is kell vinni.
A Nap Szava
Mások Keresik