United States or Japan ? Vote for the TOP Country of the Week !
S derengett a szegény, kis, egyszerü embernek az agyában valami. Ahá, mondta talán a feleségének a nagy bátorsága. Persze. Meg hogy határozottan a szemébe tud nézni az embereknek, holott, ha csak egy kis szemérem volna benne, hát el kellene, hogy bujjék előlük. Ez az, a mi pozicziót biztosit számára és mindig az arra érdemesebbek, de ügyetlenebbek rovására.
Kérem a Gizi kisasszonyt. A kisasszony nem igen sietett, s az öregebb Glubovitz a sorsába beletörődve, csendes megadással várt hátul, nekivetve a hátát egy oszlop batiszt kelmének. Gizi kisasszony, ne mulassa el a napot az inasokkal! Nem, kérem. De igen, kérem. Ha szüksége van rá az embernek, sehol se találják. Tartsa itt az orrát! Menjen fel a raktárba s a nyári holmiban csináljon egy kis rendet.
Milyen kár... sóhajtotta elmélázva a leány, becsületes fiúk voltak... Te is az vagy, tudom, nem tehettél másként, mert rád lőttek... és mégis, milyen szerencsétlenség, hogy becsületes emberek gyilkolják egymást! Ugy-e, hogy ez szerencsétlenség? Főleg, ha egy ilyen magamhoz hasonló senki miatt kell két derék fiatal embernek elvesznie... Szegény fiúk! Volt miért ezt a senkit megmenteni...
A mieink nem bántották, ők meg lángba borítják, holott mondom, az övék. Csak nem hiszik, hogy rá vagyunk szorulva ezekre a nyomorult falucskákra? Mit nyujthat élelem vagy más hadiszükség dolgában ezernyi-ezer embernek egy ilyen néhány száz lelket számláló orosz falu? Jóformán semmit. Mégis elpusztítják. Az ördög érti, hogy hol tartják a józan eszüket.
Lónak is sok, fene egye, nem embernek. De azért itt mégis meg muszáj őket állítani, különben az egész diviziót agyonüti a mennydörgős mennykő. Ha erre a hágóra föl tudják hozni az ágyúikat... kampec neked világ, befellegzik!... Igyekezzünk... Ügyekszünk is! ordította az óriás, hogy túlharsogja a pokoli lármát mindenáron vissza kell őket szorítani a túlsó völgybe.
Marietta mereven, halványan nézett utána. Zúgott a feje. Tele volt aggodalommal, rémülettel. Elgondolta másodpercek alatt, hogy minő sors várna rá a Juliska helyén. Dadájává kellene válnia egy felnőtt embernek, egy vén gyereknek. S ha nem birná el, akkor ez a makacs asszony még valami bolondot követne el. ettől kitelik. Megborzadt.
És Dózia iránt az első percztől csodálatos vonzódást és szimpátiát érzett, mit alig tudott megmagyarázni magának, s mi talán abból eredt, hogy még sohasem ismert egy ahhoz hasonló sorsú leányt és fogalma sem volt arról, hogy némely embernek mily küzdelmes élete van, hisz ő emlékezete óta napfényben fürdött, s nem ismerte az élet sötét árnyait.
A haramia visszafordult: Ha a várat elfoglaltam, veletek és Szirmay Ilkával Moldovába megyek, majd ott tőletek tanulok becsületes embernek lenni, hanem erről akkor beszélünk többet, midőn a huszti várban ihatom új uramnak, a moldovai vajdának egészségét, de az ezer arany fenn marad, kapitány uram! Fenn! sóhajtá Bogdanu s a haramia kevés pillanat alatt eltűnt. A haramiák ostromszer gyárai.
A férj egy Kafter nevezetü vállalkozó volt. Kis, őszes, igénytelen ember, aki éppen csak ennek az ügynek az elintézésére szaladt haza valahonnan messziről, s mintha türelmetlenkedne. Végre is van az embernek egyéb dolga is. Töméntelen üzlet, amit mind le kell bonyolítani. Egy csomó asszony volt még a szobában.
A betegség újra meg újra vissza szokott térni és állandóan gyötri a szegény beteget. A betegség csiráit az a nofelesz nevű szúnyogfajta viszi át az emberre. A szúnyog, vagyis moszkitó nekünk is sok alkalmatlanságot szerez, a forró világtájakon azonban valóságos átka az embernek.
A Nap Szava
Mások Keresik