United States or Mauritania ? Vote for the TOP Country of the Week !
Széles vállak, kemény, szigorú, a virrasztásoktól és búvárkodástól mélyen bennülő szemek. Rövidre nyírt haján lapos camaura ült, erősen őszbe csavarodó hosszú szakálla pedig két ágra választva omlott alá. Arnoldus mester! Három darab legerősebb tüzetálló tégelyre lenne szükségem a legnagyobbakból, megfelelő födőkkel! Megérkeztek-e már? kérdezte. Kegyelmes uram szolgálatára állnak.
E csoportból fejté ki magát Pintye Gregor hosszú testalkata, a bányászruha és egyéb változatok által majdnem ismeretlenné tétetve, azok előtt is, kiknek őt látni gyakor alkalmok volt. Uram!
Bizonyos, hogy ha nagytiszteletű Herepei uram meglátott volna, illedelmetlen magaviseletemért alaposan megpirongat. Azonban nagyon messze vagyon most tőlem a derék tiszteletes úr, a haragos Reginát pedig majd mindjárt kiengesztelem. Nem rajtad nevetek, Regina fiam, hanem a ruhádon... aminthogy te sem engem tartottál az imént butának, hanem csak azt, amit mondtam. Most tehát kvitt!
Az uram, akivel együtt lovagoltam, túristáskodtam, ródliztam, korcsolyáztam, úsztam, sőt eveztem is, ettől az egytől elzárt. Ő maga szenvedélyes vadász; de engem a vadászatain nem kivánt maga mellé.
Hát korona: ez három forint. Hány borjúkötelet lehetne venni azért, meg hozzávaló vasforgót, hogy ne vethessen a kötél szarkalábat. János tehát ismételten és komolyan szól: De tekintetös uram, én még akkor is tartottam a zászlót, mikor elbuktunk. János letette az eddigvaló kártyákra a tromfot, a legtöbbet. El kell ismerni, hogy ez volt a legnagyobb.
Hallgatott a csaszlaui s maig is azt hiszi, hogy valamelyik nábob tréfálta meg őt. Gróf K..... Györgynek kölcsön kellett a forradalom után felvenni kétszázezer forintot. Megtudja ezt Bagi János, a ki egykor a gróf K...... családnak volt jobbágya, s felmegy a direktorhoz. Tekintetes uram! azt hallottam, pénzre van szüksége a méltóságos urnak, azt gondoltam, inkább én adok, mint más.
Én inkább elválnék, azt előre megmondom. Guszti is így beszélt: az uram. És miért nem tette meg? Mert nagyon szerette a kis leányát. Nagyon szerette. Nem bírt volna élni nélküle. Az a gyermek mindene volt. Azt még nálamnál is jobban szerette. Eljátszogatott volna vele napestig; a pesztrája volt: a pojácája volt; a bolondja volt. A szemefénye volt az a gyermek.
Parti nem törődött vele. Be volt csípve. Végre maga maradt az utcán. Körülnézett. Eszmélt. Rohant egy bérkocsiállomásra. A kocsisnak dupla bért ígért, csak hajtson, ahogy bír... Lelkendezve nyitott a lakásába, ahol idegenek fogadták, megdöbbent, szomorú ábrázattal. A szomszédasszony eléje sietett. Ó uram, csak egy félórával jött volna hamarabb. Akkor még élt. Olyan nagyon várta!...
Majd eljövök senator uramhoz csizmát méretni, akkor megnézem. Viszonzá Hundeshagen, s Kordován János elpirult; mert alkalmasint reá ismertek olvasóink a lyukas kalpag hősére, ki azóta nem tudni vitézségéért-e senator uram lett Nagybányán.
Ekkor üzent hozzá Barkóczy: „Hát Jósa uram, ez az adott szó és a zászlónk alatt letett eskü?“ Mint pap, válaszolt Jósa, az eskü alól magam dispensáltam magamat: mint katona és szakállas kurucz csak azt akartam Gensdorf ezredesnek értésére adni, hogy engem máskor Göncz-Ruszkán asszonyoknál ne keressen; megtalálhat fényes nappal a csatatéren is. Petőfi verse.
A Nap Szava
Mások Keresik