United States or Maldives ? Vote for the TOP Country of the Week !
Villám nagyon türelmetlen és a földet kaparja lábával. Nem fél a kisasszony? Nyújtsa kezét és vezessen, felelt Klára, vidáman suhintva lovagló ostorával. A pap is most hajt be az udvarra, kiáltott Boglár Kálmán, kihajolva az ablakon. Én már csak vele tartok. Előre, gyerekek! Mind a hárman kisiettek a szobából. Atlasz úr egyedül maradt a feleségével.
No már édes öcsém, szólt Ádám bácsi könyökkel fordulva a fagylaltos csésze felé, a mit eddig beszéltél Deák Ferencz felől, azt még csak hittem, a hogy hittem, de már azt, hogy Deák Ferencz ezt a czukorból csinált jeget szopogassa, ugyan el nem hiteted velem, ha megfeszülsz is! Egymás mellett ültek a templomban a legátus meg a kurátor, ünnep délelőtt, mikor a pap prédikált.
Ezen időben, melyben olvasóinkat ide vezetjük, az esthajnal első borúja kezde terjedni, s az áradt mocsárok keskeny düledező töltésén halkkal ballagtatá a csordás barmait haza felé, midőn lódobogást hallván maga után, hirtelen hátra nézvén, egy sebesen vágtató lovagot pillanta meg. Utat! kiáltá ez már messziről, tágíts a töltésen, mert hírem oly szomorú, hogy a pap zsákjába is alig férne be.
Egy időre Atlasz úr is bepillantott ide s az ajtóból gyönyörűséggel szemlélte Sándor fiának dicsőségét a külön padban, s magán kívül volt büszkeségében, mikor látta, hogy a papok meghajlottak előtte s külön meghintették szentelt vízzel és megfüstölték tömjénnel. Pedig mennyi pap volt itt és mily czifrán voltak öltözve!
Magának gyűjtötte, úgy-e? találta ki hirtelen a képjavító. A vörös terciárius intett a fejével. Meg akartam házasodni nyögte ki keservesen. Nem élet ez a barátélet. Én nem vagyok tudós pap, művész-orgonista, prédikátor, hittérítő. Ego non sum vocatus. Én családot, feleséget, gyereket szeretnék. Lám, Jézus Krisztus Urunknak is volt családja. Ácsok voltak.
Ott terül a Ludas rét, meg a Pap ere; tavasszal hullámos tenger mind a kettő, meleg nyáron meg száraz sivatag, amelyet az aszály halványsága fest fakóvá, amíg egy egy jótevő zápor azon hamarjában új zsendülésre nem serkenti a nagy szárazsághoz szokott széki növényzetet.
Most a dandy lép fel s a tisztelendő atyának kezdi magasztalni a coelibatus institutiójának magasztosságát; mire a tisztelendő ur megjegyzi, hogy ő ugyan feleséges ember s unitárius pap Csíkben, az aztán keresztyénileg kisegiti a dandyt a zavarból. F. a gőzhajó kapitányt interpellálva, hogy vajjon csavargőzös-e már a hajója?
Mi baj az istenért, már megint... Igen, szédülök. Csak maradjon egy kicsit magára, feküdjék nyugodtan. Hunyja be a szemét, ha ugy jobb, ugy... Szürke kendőt kötött a fejére s elszaladt. A pap utána meresztette a szemeit s a mikor már elment, akkor is mindig az ajtót nézte fáradt bámulással.
Az elegáns pap az elegáns közönség előtt pedig igy fog e felől elmélkedni: „Nagyságos és méltóságos keresztyének?
Ekkor üzent hozzá Barkóczy: „Hát Jósa uram, ez az adott szó és a zászlónk alatt letett eskü?“ Mint pap, válaszolt Jósa, az eskü alól magam dispensáltam magamat: mint katona és szakállas kurucz csak azt akartam Gensdorf ezredesnek értésére adni, hogy engem máskor Göncz-Ruszkán asszonyoknál ne keressen; megtalálhat fényes nappal a csatatéren is. Petőfi verse.
A Nap Szava
Mások Keresik