United States or Equatorial Guinea ? Vote for the TOP Country of the Week !
Szeretett volna katona lenni és csatában verekedni, nagy veszedelmekben emberek életét megmenteni, hajókat partra vontatni, bikákat megfékezni, malomkövekkel dobálódzni, cirkuszban láncot tépni, tüzes paripán nyargalászni, bebarangolni a világot, sárkányok barlangjába leereszkedni és fenevadaktól a földet megtisztitani, Ha mást nem, legalább kőből szerette volna mindezeket kifaragni és ilyenkor halálosan unta a művészi rangjával járó kötelezettségeket.
Ne tessék őt megbüntetni azért. Szegénynek annyi bajlódása van, hogy már nincs is esze. A hölgy lehorgasztott fejjel jött le lassan a lépcsőn. Nem ment vissza Kálmánhoz. A vászna elé ült, de nem festett sem ő, sem a szobaúr, hanem az ecset szarával piszkálták ki a földet a gömbölyű kövek közül. Adhatok én pénzt Jungéknak? kérdezte később a hölgy, mindig a földet nézve. Most ne.
Kicsi Jézus, akinek majd az inasa lesz, gondolj rá, hogy mennyi mindent mondott... Az ember beleszólott. Ne ilyen bolondságokat beszélj. Még én se tudom hallgatni. Lassan, csak ugy a tenyerével lapátolni kezdte a koporsóra a földet s attól kezdve hallgattak mind a ketten.
De az igaz szerelem hasonló a nap tüzéhez, melyet ideig elboríthatnak ugyan zivataros fellegek, gyengíteni azonban nem bírnak, ismét kitörnek sugárai s az egész földet vagy szende tavaszi meleggel, vagy sorvasztó nyári hőséggel hatják által.
Nem tudom, mennyi ideig szundíthattam ebben a lankasztó délutáni forróságban, mely úgy rebegett a mezőségek fölött, mintha a földet belülről fűtötte volna valamely láthatatlan gondviselés.. félálomban azonban megint csak úgy tetszett, mintha a közelemben kuporgó hegyimanó fölriadt volna mozdulatlanságából és megrázott volna... Kelj föl! Kelj föl... stéh auf! kiáltotta fülembe rémült hangon.
Majd, ha elutazol felelte a szobaur. Egy hét múlva mennem kell. A szobaur egy vastagabb szárú ecsetet keresett ki és avval ásta a földet. Én is megyek mondta aztán. Nyolc-tiz nap múlva folyósitják az ösztöndijamat. Nemsokára vége lesz a május hónapnak. Lesz? Furcsa, hogy én nem tudok jövőt érezni. Itt vannak ezek a virágos bokrok és itt van mellettük, hogy én Münchenbe fogok utazni.
Feltűnőbb változást azonban sehol sem vettem észre. Sem a kihányt földet nem kapálták vissza, amint ezt rendesen meg szokták cselekedni sem új árkokat nem ástak. Még a konzerves láda összetört roncsait is ott hagyták az árok alján, ahová berúgtam, amikor menekülni kellett. Tehát nem akartak itt gyökeret verni.
Nem is volt nagyon megilletődve, egy karosszéket hozott az ágy mellé, s szótalanul várta az orvost. Sovány, fehér kezét rátapasztotta a gyermek homlokára, nézte maga előtt a földet. Azon gondolkozott, hogy mi lesz most már belőle, ha az utolsó gyermeke is meghal, miután teljesen elfogyott körülötte a család.
A festő szórakozottan állott a vászon elé s a háttért kezdte átfesteni valami sötétebb szinnel. Inkább a földet nézte, mint a vásznat, nagyon elgondolkozott s neki is voltak észrevételei arra, a mit a lány mondott. Igy van mindenütt, fogy a szivünk s nő az eszünk. Komoly dolog ez, nagy átalakulást jelent, megsinyli minden.
Egyszerre, mintha benső sugallat ihletne, jutott eszembe, hogy eme kör a földet, a négy tizes szám pedig az évszakokat jelenti! Mi nagyon is korán vettük le az olvasztó-edény födelét. Bornemissza szemei a kézirat jelzett helyére tapadtak. Mondasz valamit. A négy évszak, a négy tizes! Különös, hogy nekem nem jutott eszembe! De hát mit jelent akkor az egyes? A négy évszak összességét, az egészet.
A Nap Szava
Mások Keresik