United States or Dominica ? Vote for the TOP Country of the Week !


Hát te nem mégysz velök? kérdé az öreg asszonyság félénken. Menjek velök, mikor nem hívtak? felelt Atlasz úr keserűen. Vagy talán üljek én is egy tüzes paripára és törjem ki a nyakamat? Befogathatsz a mi hintónkba, sürgeté az öreg asszonyság. Talán sántuljanak meg a lovaim és törjék el a hintóm kereke a rossz mezei utakon? felelt bosszúsan Atlasz úr.

LENTULUS: A vágy tüzes, pirosló köntösét Boritja rám ajkad izzó szava, Te vagy a kín és mámor, Lesbia, A halálban az öröklét te vagy! Menyországba tévesztő kárhozat! LESBIA: Végre, végre, Lentulus! LENTULUS: Mintha szállnék Tüzes szárnyon mámorfelhők felett LESBIA: Csitt, csitt, ne szólj, a csókod édesebb, Ha mit se szólsz.

Sűrű puskaropogás a lövészek bal szárnyára vonta a figyelmet, s a tüzes Szodoray már nyughatatlanul tekintgete arra, midőn jobbra tőle egyenesen a vadászok vonalában egy szarvas hatalmas fejdísze emelkedék föl a sűrűből, melyhez nagyságra hasonlót még Boldizsár nem látott.

Mint irigy, barna felleg Miért állasz tüzes napom elé? TITUS: Igazad van, koldulni bús szerelmet Most nem való. Váljon hát semmivé Pompejivel reményem, hitem, álmom... Félreállok. LESBIA: A szörnyü pusztuláson Kacag szivem, mert forróbb lánggal ég, Mint a Vezuv, és szemem fényesebb, Mint tört fénye, melyet az égre vet.

José felelni akart, de e pillanatban Cynthia fehér lánggá változva, körülkerengte a titokzatos olvasztóedényt, azután pedig átkarolva, fénylő aranyesőt hullatott reá. Ezeket látva, nem tudta: ébren van-e, vagy álmodik. Az olvasztótégely egészen átlátszóvá hevült és benne egy tüzes oroszlán küzdött egy tüzes sárkánnyal, miközben tompa dörgés rázkódtatá meg az épület falait.

JÁNOS: Katicám ... édes ... tudom, hogy nyomorult vagyok ... de még férfi vagyok! JÁNOS: Minek?... Hiszen olyan jól esik a tüzes, forró fejemnek ez a friss tavaszi levegő. János, Katica, Ida, Riza, később Jenő Mindketten ünneplőbe vannak öltözve. JÁNOS: Jobban kellett volna vágnia! IDA: Mért? JÁNOS: Kővel dobálta meg a lovat ... IDA: A rossz gyerek ... Mi már kibékültünk.

Egyszer tűz ütött ki a belső majorban, valami rozoga istálló gyuladt ki és a tüzes perje átcsapott a juhakolra is, amelyben vagy kétszáz fajjuh almozott. A főhadnagyot alig bírta a holtrarémült asszonyka felkelteni; mire kijutottak, az egész puszta ott volt a tűz körül.

Mondá tetszőleg mély tisztelet jeleivel a bojárnak. Szándékunk füstbe ment, de ne essél kétségbe; látod azon sudár úrfit, ki Ilkát vezeti? az Szodoray Boldizsár, kedvesed szeretője; a fiú mindig a legszélsőbb, legveszedelmesebb helyet szokta választani a vadászaton, a leány tőle el nem marad, én czimboráimmal körüle fogok hajtani, s ne aggódjál, hogy a tüzes ifjút félre ne csaljam, mialatt bajtársaim a leánykát elragadják.

Még csak a tüzes tar koponyája látszik, lassan, méltóságosan búvik elő, mig parázsgolyóbis lesz belőle, hogy ha valami arravaló legény megrugná, körül gurulna annak az erdő, mező, hegy, völgy tányérnak a szélén, a mi most már tiszta, világos és csillog, mintha csupa drágakő-harmattal lenne teleszórva.

Tüzes koporsóban véres halott feküdt és valahányszor nyögve, hörögve felemelkedett, vércseppjei izzó rubinszínekben csöpögtek az edény fenekére.

A Nap Szava

hallgatagság

Mások Keresik