United States or Nauru ? Vote for the TOP Country of the Week !
Még ezt is elveszi tőlem? Olyan nagy bánat volt a hangjában, hogy a leány megsajnálta: Nem veszem el, mondta hirtelen azért sem veszem el. Gondoljon, amit akar. Katicám! A zászlós a jó meleg szánkótakaró alatt a kis leány kezét kereste. Adja ide, szívem, adja ide, hadd szoríthassam meg egy picit. Nem! Hova gondol? Nem. Látnak is... És ha nem látnának? A leány hamisan mosolygott: De látnak.
Én most csak azt akarom tudni, gondolt e rám... nem, ez nem elég, nekem ennél több kell, sokkal több: szeret e egy kicsit. Mondja, kis Katicám? Gondolja meg, mit mond; mert ha nem szeret, akkor én biz' Isten nem jövök vissza többet soha soha... A leány megszeppent. Anyáskodó gyöngédséggel mondta: Lássa, nincsen esze. Szeret e? Erre feleljen nekem.
De a zászlós már máshol is kiáltotta a tűzpróbát; nem hagyta abba, amit elkezdett; csak várt egy kicsit; hisz' olyan gyönyörűséges, olyan minden vércseppet a szívére kergető érzések fojtogatták. Édes kis Katicám! tört ki végre belőle, nagyon szeretem magát!... Ez hát megvolt mondva nyiltan. A leányka összerezzent és most már ő lendűlt olyat, hogy majdnem kiröppent a szánkából.
JÁNOS: Katicám ... édes ... tudom, hogy nyomorult vagyok ... de még férfi vagyok! JÁNOS: Minek?... Hiszen olyan jól esik a tüzes, forró fejemnek ez a friss tavaszi levegő. János, Katica, Ida, Riza, később Jenő Mindketten ünneplőbe vannak öltözve. JÁNOS: Jobban rá kellett volna vágnia! IDA: Mért? JÁNOS: Kővel dobálta meg a lovat ... IDA: A rossz gyerek ... Mi már kibékültünk.
A Nap Szava
Mások Keresik