United States or Eswatini ? Vote for the TOP Country of the Week !
Egy fiatal férfifej, amely már régóta sóváran küldözte szét szemének lángoló üzeneteit a barackfák közé. Amikor a leányka már a szélső fák érett gyümölcseit nézegette, megszólalt a mohón kandikáló fej: Jolánka! Itt vagyok! A Madonnácska összerezzent. Anélkül, hogy oda mert volna tekinteni, átsusogott: Géza, legyen esze! már megint felmászott annak a rozoga kútnak a kávájára! hányszor megtiltottam.
Már is több esze van, mint annak a suta Jóskának s a mint az asszonyok a sarokba pillantottak, szinte undorodva fordultak el a szerencsétlentől, a ki, a mikor a nevét hallotta, bambán végignézett rajtuk. A raktáros akkor már nem volt ott. Leszaladt a pálya-udvarra keresni még valakit, a ki nem tudja az ujságot. Talált is.
Ön, a ki egész életét szerzéssel töltötte és ezt tartja az ember legfőbb hivatásának? Igen, mert én zsidó vagyok, kiáltott Atlasz úr elkeseredve. Hallja, öreg, ez már mégis elbizakodottság. Hát maga azt hiszi, hogy csak a zsidónak van esze a szerzésre? Dehogy hiszem, dehogy hiszem! felelt Atlasz úr, elfintorítva arczát, mert Manó fia jutott eszébe.
Végre a kész eledel levéteték, a haramiák helyet foglalának üstjök körül, s a hozzá nem férők fatányérokba meríték részöket. Vízzel telt e szomorú látványon a czigány szája; de hol volt még egy felei közül, kit a szükségben leleményes esze elhagyott volna? Bajnokunk is hamar módra akadt, hogy juttassa magát boszús urának eszébe.
Így okoskodott a fogatban ülve, s esze azt mondta neki, helyesen cselekszik, de szive... Ah nem is szive, lelkiismerete volt az, mi másként beszélt, s kinozta őt, de nem birt érvényre jutni, mert anyai szeretete erősebb volt nála, minden más érzésnél.
Hiszen, ha jó a párti és megfelel a mi igényeinknek, akkor semmi kifogásom sincs ellene. Sándornak sokkal több esze van, hogysem olyan leányra vesse szemét, a ki nem hozzánk való. Én is azt hiszem, mondá Atlasz úr megnyugodva. De hát miért nem szól? Miért nem mondja meg a leány nevét? Itt ül az asztalon és lógázza a lábát és hagyja, hogy mi a fejünket törjük az ő választottja fölött.
És valóban, a plébános volt az egyetlen, ki lelkébe látott Sándornak, ki tisztán olvasta arczán emésztő küzdelmeit és aggódó figyelemmel kisérte e különös benső harczot gyanakodó képzelme és józan esze között. De nem tehetett mást, mint, figyelni és várni.
Tovább, ha mondom! S egyszerre a nélkül hogy valami átmenetet talált volna a dühből idáig, lelkesedni kezdett. Most nézze, most. A feketét... Ni, hogy vezeti a lovászt. Több esze van, mint annak a baromnak, azt mondhatom. Megállott s ugy bámulta a lovat, a mely akkorra már szétugrott a többi közt s két lábra ágaskodva nyerített föl a tornáczra.
Felvonás közben végigsuttogták az egész szünetet s színház után Hadady előbb hazakísérte Partiékat, csak azután ment a szerkesztőségébe, hogy a kritikát megírja. Olyan is volt az. Igazi robotmunka. Az esze máshol járt.
Én most csak azt akarom tudni, gondolt e rám... nem, ez nem elég, nekem ennél több kell, sokkal több: szeret e egy kicsit. Mondja, kis Katicám? Gondolja meg, mit mond; mert ha nem szeret, akkor én biz' Isten nem jövök vissza többet soha soha... A leány megszeppent. Anyáskodó gyöngédséggel mondta: Lássa, nincsen esze. Szeret e? Erre feleljen nekem.