United States or Greenland ? Vote for the TOP Country of the Week !


Mihelyt rendbe jöttem itt mindennel, megyek föl Buda-Pestre és tisztába hozom a Manó dolgát. Ha akarja magának is keresek lakást, hogy a választás után tüstént beköltözhessék. Nagyon lesz, öreg, keressen lakást s fizesse is ki az első negyedet. Atlasz úr azonban nem utazott el tüstént.

Milyen szerencse és szerencsétlenség egyszerre! sóhajtott Atlasz úr. Képzeld, ez a dúsgazdag, szép, kedves asszonyság szerelmes Sándorba és szívesen feleségül menne hozzá. Sándorhoz? kérdé Manó, egyaránt elnyújtva hangját és ábrázatát. Jól hallottad? Csakugyan Sándorról volt szó? Csakugyan Sándorról volt szó? ismétlé Atlasz úr elkeseredve. Talán süket vagyok, hogy nem hallom, kiről van szó?

A fődolog az, hogy megmentettem leányomat és grófi unokáimat a koldusbottól, s a helyes útra térítettem vőmet és Manó fiamat.

Ejnye be sürgősen gondoskodol elutazásomról, mondá Boglár Kálmán nevetve. Azt gondoltam, hogy sietni fogsz elhagyni apám kastélyát, mivel már nincs több reparálni való kép a faluban, felelt Manó finoman és aristokratikusan.

«Két évvel ezelőtt, folytatá Manó az olvasást, jegyben járt egy valóban előkelő fiatal úrral, de az eljegyzés hirtelen fölbomlott, Boglár Kálmán párbajt vívott leánya volt jegyesével s aztán hosszú időre eltűnt a fővárosból leányával.

Manó megesküdött és négyezer forintot kért atyjától, hogy új életpályáját adósság nélkül kezdhesse meg. Micsoda! kiáltott Atlasz úr elszörnyedve. Még adjak négyezer forintot? Hát azt hiszed, én bankócsináló gép vagyok? Csak ne légy kicsinyes, öreg, felelt Manó nyugodtan. Épen most esküdtem meg, hogy nem csinálok több adósságot; csak nem szeghetem meg eskümet mindjárt az első nap?

Harmadnapra érkezett haza, kedvvel, sugárzó arczczal, de útjáról akkor sem szólt senkinek, s Manó türelmetlen kérdéseire csak annyit felelt, hogy várja be az eseményeket. Két hét múlva ritka vendége volt a kastélynak, a plébános, kit Klára távozása óta nem láttak itt. Sándor után kérdezősködött s egyenesen szobájába ment, miután hallotta, hogy itthon van.

Az öreg ember szaggatott kitörései hangos zokogásba fúltak. Manó eleget hallott. Még egy mentségem van, gondolá magában, elfutva az ajtótól. Lesietett az udvarra, megnyergeltette lovát és elvágtatott. Egyenesen a Volkán-kastélyba. Az özvegyet és nagybátyját együtt találta. Minden magyarázat, bevezetés nélkül megkérte az özvegy kezét.

Reménylem, Manó belátta hibáját s nem fog köztünk megszakadni a testvéri viszony. Mégis csak fiú ez a Sándor, jegyzé meg elérzékenyülve az öreg asszonyság. Atlasz úr érthetetlen röfögésszerű hangot hallatott, s midőn Sándor kérdését egyenesen hozzá fordúlva ismétlé, röviden csak annyit felelt, hogy Manó nincs itthon. Hol van? Csak nem utazott el?

Egy időre még elég maradt a pénzből, melyet az apja gyöngeségétől kicsikart jószágrészre fölvett, s nemcsak Atlasz úrnak mondta, hanem maga is meg volt győződve arról, hogy csak akarnia kell s a fővárosban nemsokára oly fényes házasságot köthet, mely egyszer mindenkorra úrrá teszi. Manó elútazása után egyhangú, szomorú napok következtek az Atlasz-kastélyban.

A Nap Szava

fintorgatnod

Mások Keresik