United States or Gibraltar ? Vote for the TOP Country of the Week !
Az öreg Atlasz füléhez tartotta tenyerét, előre nyújtotta a nyakát s mintha nem bíznék hallásának helyességében, fölszólítá Sándort, mondja ki még egyszer a leány nevét, de jó hangosan mondja, mert úgy látszik, mintha a füle csengett volna s nem hallana elég tisztán. Boglár Klára, ismétlé Sándor harmadszor, apja kivánsága szerint oly hangosan, hogy az öreg úr hirtelen befogta mind a két fülét.
De az hosszú ideig nem beszélt, s végre Enyinginek unalmasnak látszott a némaság, mert vidám, élénk, beszédes ember volt, s nem kedvelte a hosszú szüneteket. Látom, valami kellemetlenséged volt Hermance grófnéval? ismétlé előbbi kérdését, a melyre még nem kapott feleletet.
Ki is kell heverni, mert ha egy Atlasz Samu jószágán adósság van, az annyit jelent, mint ha egy gróf Szádváry megszökik egy párbaj elől. A hasonlat nem egészen talál; de mindegy. A fő dolog az, hogy átvette adósságaimat. A fő dolog, hogy átvettem adósságait, ismétlé Atlasz úr, kissé elkeseredve, mert melegebb elismerést és dicséretet várt volna vejétől.
A kis leány ugyan azt mondta, folytatá félénken Atlasz úr, hogy csak a nagyságos asszony kezébe adjam; de hát én neked mégis atyád vagyok és az öreg asszony is azt mondta, hogy tőled semmit sem szabad eltitkolni. De ne hidd, hogy Klárára rosszat akarok mondani; én nem tudom, mi van a levélben és nem is akarom tudni. Add ide a levelet! ismétlé Sándor.
Milyen szerencse és szerencsétlenség egyszerre! sóhajtott Atlasz úr. Képzeld, ez a dúsgazdag, szép, kedves asszonyság szerelmes Sándorba és szívesen feleségül menne hozzá. Sándorhoz? kérdé Manó, egyaránt elnyújtva hangját és ábrázatát. Jól hallottad? Csakugyan Sándorról volt szó? Csakugyan Sándorról volt szó? ismétlé Atlasz úr elkeseredve. Talán süket vagyok, hogy nem hallom, kiről van szó?
Ez a nyájas mosoly egészen föllelkesítette Atlasz urat s hangosan kiabált János után, hogy jöjjön gyorsan, vigye föl a nagyságos kanonok úr holmiját a vörös selyem bútoros szobába. A vörös selyem bútoros szobába fogjuk szállásolni nagyságodat, ismétlé a kanonokhoz fordulva. Legszebb szoba a kastélyban s csak a legfőbb vendégeknek nyitjuk ki.
Boglár Klára, felelt Sándor lassan, vontatva és lesütve szemét apja előtt. De mintha e név kiejtése egyszerre visszaadta volna bátorságát, hirtelen fölkapta fejét, leugrott az asztalról s újra hangosan, csaknem daczosan ismétlé: Boglár Klára és senki más ezen a világon!
Az örömteljes meglepetésé, Cynthia! felelte rá gyorsan... Gondolhatsz mást? Átvenni és folytatni bölcs atyád örökét! Hisz ez volt régi vágyam mindig... csakhogy... Csakhogy? ismétlé kérdő hangsúlyozással a lány. Csakhogy most nem mehetek veled! Ez az, mi elébb megdöbbentett és elkeserített.
A Nap Szava
Mások Keresik