United States or Indonesia ? Vote for the TOP Country of the Week !


A szinháznál. Kedves leányom, a leveledet megkaptam, köszönöm. Ha fölléptél, írj, kérlek, megint; hogyan fogadtak, meg voltál-e elégedve magaddal, küldj egy pár ujságot is. S írj különösen Miráról, nagyon féltem az egészségét. Mit csinál a kis haszontalan? Én még a jövő héten se mehetek le hozzátok; a husvéti szent ünnepek előtt aligha látlak benneteket.

De ez bolondság. Értsd meg. Nem igaz. Te nem láttad azt az embert. Nem akarok olyan lenni. Meggyógyulsz. Akkor ugyis mindegy. Veszed a revolvert s elvégzed helyettem a dolgot s aztán ledobod mellém a földre. Biztosítani akarom magam. Esküdj meg... Majd beszélünk róla. Nem megyek tovább. Nem... Vakon nem mehetek bele a világba. Igérd meg. Mondd, hogy becsületedre... Ne kivánj ilyent, őrültség.

Azt hiszem, könnyen viselném a szegénységet is, bár igen nagy örömem, hogy azt tehetem, amit akarok, jöhetek, mehetek, amerre tetszik és senkise rendelkezik velem. Szóval Parlagi Jancsi vagyok, aki néha nagyokat iszik s néha, a legszívesebben, nem csinál semmit, csak nézelődik. Ez nálam már családi hagyomány, nevelés és hajlandóság dolga.

Még meg is bocsátottam ideiglenesen a foltozott cudarnak pedig ugyancsak haragban voltam vele afelett való örömömben, hogy tovább mehetek innen. Pedig korán örültem.