United States or Indonesia ? Vote for the TOP Country of the Week !
A mészáros melák, ha egy kocsi kiment az udvarból, a kerék küllőjébe akaszkodott. Gambetta kiváló szemtelenséggel nevezett mindenkit lacibetyárnak s utána a postilion nótáját fújta. Szóval, valamely irányban stréber volt mindannyi, csak épen a fehérsége miatt Hattyúnak nevezett ebet nem lehetett ennek hinni.
Gergő kimegy a lovakkal a búzatarló legvégére. Azután végig megy hosszában a szomszéd legelőjén és kikeresi a legtakarmánydúsabb helyet. Ez ni, dünnyögi magában ez épen jó lesz. Ott azután, ahol »épen jó lesz«, a saját csupasz tartója földjébe beleveri a cöveket. Más szóval ki vannak pányvázva a lovak.
Eszem ágába sincs az a gyanusítás, hogy Mira komolyan veszi Vidovics urat, de az bizonyos, hogy nem tér ki a tolakodó udvarlás elől olyan határozottan, ahogy szeretném. Félórákig eldiskurál vele; kibeszél hozzá az utcára, szóval ostobáskodik. Félek, hogy el fogja hanyagolni a tanulni valóját: amúgy se valami kitünő tanuló.
Ime, leányom! itt van vendégünk és gondos ápolóm: José Venegas Herrezuelo. Atyám, ő az, kiről írtam! Az én bátor megmentőm! kiáltá Klára s kezét nyujtotta feléje üdvözletül. Mily csudás véletlen! És te egy szóval sem említéd? fordult a tudós is hozzá, de a spanyol még mindig mereven állt helyén és halálsápadt volt az arca. Csak újabbi megszólításra, akkor is, mintha álomból ébredne, tért magához.
Az asszony: Nem teheti azt, ami ellenkezik az illemmel, az udvariassággal, a gyöngédséggel, egy szóval mindazzal, amire én a férjemtől feltétlenül számítok. Az úr: No, és olyan nagy dolog volt?... Az asszony: Hogy a partija időn túl is előbbre való legyen nálamnál?! Igen, ez nagy dolog. Mert az csak frázis, hogy a párti előbbvaló lenne náladnál, ebben megnyugtatlak. Az asszony: Köszönöm.
Előadjuk az Alvajáró-t, Zampá-t, a Remete csengetyű-jét, Hoffmann meséi-t ... Apropos, valamire bátorkodnám kérni a szivességét. A vidéki operák ügyében egy szerény memorandumot szerkesztettem; holnap vagy holnapután küldöm el a belügyminiszter úrhoz. Ha véletlenül Pestre méltóztatnék utazni, kegyeskedjék néhány jó szóval figyelmeztetni rá a kegyelmes urat.
Ezzel szép nyugodtan leült velem szembe egy üres töltényládára, előszedte dohánytárcáját és hozzá fogott egy vékony cigaretta megsodrásához. Amikor a cigarettával elkészült, rágyújtott és egymásra csapva izmos lábait, néhány szóval röviden összefoglalta a legközelebbi napok történetét, attól az időponttól kezdve, hogy a századtól elmaradtam. Kevés új dolog történt, jóformán alig valami.
Gyorsan pislogott, hogy ne sirjon s csak egy-egy szóval válaszolt a kérdésekre. Legjobban szerette volna, ha nem háborgatják. Hát eltemettétek? kérdezte az egyik munkás. El. Ott volt a zsandár is? Ott. Nem vágtad agyon? A fiatal ember csak intett a fejével, hogy: nem. A másik mosolyogva méregette végig a szemével s mutatni akarta, hogy kevésre becsüli. Én leütöttem volna az öklömmel.
Ne fecsegj folyton ezekről a szegény leányokról. Nem vétettek neked azok. Bántja őket az ördög. Te használod őket játékszernek. És én beugrom elefántnak. Nem én mondom; maga Lola mondta. Azt mondta, hogy játékszernek használom őket? Nem, hanem hogy még soha sem látott lóháton elefántot. Gyöngéd célzás. Viccnek elég rossz vicc. Én is azt hiszem. Szóval, nem kellene annyit társalognod.
Felelé sokkal nagyobb nyugalommal, mint állapotjában várni lehetett. Karácson lelke azonban mindig küzdött a haramiának szavai ellen, újra az öreghez fordult, kezeit Pintyéről levonván, s előbbi heves rimánkodó hangon szólítá meg a haldoklót. Boldogtalan öreg! csak egy szóval, egy jellel add tudtomra, igaz-e, a mit fiad mond. Igaz! sóhajtá keble mélyéből a haldokló.
A Nap Szava
Mások Keresik