United States or Micronesia ? Vote for the TOP Country of the Week !
A keserűség és fájdalom egy darabig erőt venni látszottak a haramia indulatján; de hamar, mintegy szégyenkedve gyülölt testvére előtt magát, mint vélé gyengének mutatni, egy erőszakos fölrázkódás után, mintha valami kedvetlen gondolatot akarna fejéből kiverni, kiáltá: Nem, nem volt ő atyám! nem lehetett atyám! Az Isten adná, hogy ne lenne, mert így nem volnék kénytelen testvérem gyilkosa lenni.
Hát a pokol mindenüvé elhoz kínomra! Ordítá a haramia, s baltáját Karácsonnak irányzá, ki az öregre figyelmezvén, nehezen kerülte volna ki a haramia halálos csapását, de ez hamar elváltoztatá szándékát, s lebocsátá fejszéjét. Nem atyám! bár haramia vagyok is, de előtted halálod óráján, még halálos ellenségemet sem gyilkolhatom meg.
Óh, édesatyám, mily kegyetlen szavak ezek! Atyja eltaszította magától. Amilyeneket érdemelsz! Kedden este örök frigyre léptek és engedelmesnek, szelídnek, odaadónak akarlak látni! Az leszel-e? rivallta haraggal. Az leszek, atyám!... rebegte ekkor Klára megtört hangon és szobájába távozott. Tehát kedden este! Hat órára készen légy! Már mindent elintéztem.
Nagyon okos állat, sokkal okosabb, mint a gazdája. Úgy fogja el a legyet, hogy öröm nézni. Cipriani báró sohase unja el ezt a sportot; egész nap a kutyáját produkálja. Szép mulatság, ugy-e? Nos, ez a mi főszórakozásunk Vásáros-Berényben. Képzelheti, Kedves Atyám, hogy Cipriani báróhoz képest még Vidovics úr is elmés embernek tünik föl. És Mira túlságos hálával honorálja ezt a csekély különbséget.
Édes atyám, édes anyám, mondá oly halkan, hogy a közelebb állók sem hallhatták, talán maga Klára sem, ha szerettek, ha boldogságomat akarjátok, nyugodjatok meg választásomban és áldjatok meg engem, áldjátok meg nőmet. És Atlasz úr, utoljára is, jobban szerette fiát, hogysem végsőig vigye az ellenállást, s az ő kedvéért megölelte azt a nőt, kit szíve mélyéből gyűlölt.
José megnyugodva távozott mellőle, hogy felszítsa az athenora tüzét... és a lábbadozó csak arra a tompa dübörgésre riadt fel, mely mennydörgésként recsegtette meg az ablakok ólomba foglalt üvegkarikáit. Éppen csengetni akart, hogy a zaj okát megtudakolja, midőn az ajtó hevesen feltárult és egy őzkarcsú lányalak repült a karjaiba. Atyám, kedves jó atyám, te beteg voltál!
Szavamat adtam és esküvel köteleztem le magamat, hogy mindaddig maradok, míg a nagy titkot meg nem találjuk! válaszolá színlelt levertséggel. Akkor maradnod kell, José! A szó köt, de az eskü kötelez! Maradj hát, meddig maradnod kell!... »Aki esküjét töri, nyakát szegi!« mondotta atyám. Tehát beleegyezel, testvérem? kérdé José derült arccal.
Nem adhatok, mert nincs. Mindennap várom a csődöt, nincs pénzem, nincs hitelem. Oly fájdalmas lemondással mondta e szomorú vallomást, mint a király, ki a trónról való leköszönését jelenti lázadó alattvalóinak. Hangjának keserűségéből, szemének levert tekintetéből mindenki meggyőződhetett szavainak igazságáról. De értsd meg, atyám, nekem kell a pénz, kell! mondá Manó egyre nagyobb zavarral.
Lássuk csak... Úgy-e négy hete volt itt utóljára? Igen, atyám. Azóta szaladgálok mindenfelé állás után. A szerzetes bólintott. Main úr pedig izgatottan dörzsölte össze hosszú kezét és folytatta. Még egy-két dolgot el akarok mondani, amit eddig nem mondtam el. Kezdje csak. Mondjon el mindent. Main úr rövid habozás után elkezdte.
Sehogy sem tudom lerázni a nyakunkról, pedig gondolhatja, Kedves Atyám, hogy nem vagyok valami gyöngéd vele szemben. A szép szót nem akarja megérteni, a gorombaságra vígan szalutál. S el kell szenvednem, hogy a szinháztól hazáig folyton a sarkunkban legyen. De ebbe itt bele kell nyugodni. Berényben a szinésznők akkora kisérettel járnak az utcán, amilyennel a gerolsteini nagyhercegnő.
A Nap Szava
Mások Keresik