United States or Albania ? Vote for the TOP Country of the Week !
Nem... suttogta elfulladt, forró hangon s kis kezei oly erővel szorították azt a karomat, amellyel tartottam, hogy szinte vér serkedt körmei helyén kimegyek... kimegyek... Bocsáss, különben itt esem össze a szemed előtt... Rosszul vagyok...
Dózia láthatólag megdöbbent e szívből fakadó fájdalmas hangra; egy pillanatig kérdőleg nézett e könnyes szemekbe, azután ajkához vonta a grófné kezét. Bocsánat! rebegte meghatott hangon, tudom, hogy nagyon rossz és hálátlan teremtés vagyok s az is maradok mindig. Ezt nem akarom hinni és mondani, Dózia.
Én gróf Karthágoy Hannibál vagyok; a zsebmetszők hirhedett vezérét keresem, a kitünő tekintélyü Knödlfressert. Én vagyok az! szólt rekedt hangon egy gyanus külsejü alak, gyanus léptekkel mozdulva előre. Örülök, hogy van szerencsém önnel megismerkedhetni. Szólt a gróf: én egy sajátságos megbizással jöttem önhöz.
A fülében csengett: „az én vérem, az én nevelésem; az én akaratom lakik benne." Még csak ez kellene! Inkább dőljön össze a világ, de rögtön! Olyan hangon, amelyben szinte kényre kegyre megadás volt, kérdezte: Mondja mama, mit akar velem? Én? Semmit sem, fiam. De lásd. én mindent tudni szoktam. Most is mindent tudok. Sőt tudok hallgatni is arról, amit tudok. Ameddig jónak látom.
Felelé sokkal nagyobb nyugalommal, mint állapotjában várni lehetett. Karácson lelke azonban mindig küzdött a haramiának szavai ellen, újra az öreghez fordult, kezeit Pintyéről levonván, s előbbi heves rimánkodó hangon szólítá meg a haldoklót. Boldogtalan öreg! csak egy szóval, egy jellel add tudtomra, igaz-e, a mit fiad mond. Igaz! sóhajtá keble mélyéből a haldokló.
De azzal nem gondolsz, hogy szüleidet boldogtalanokká tennéd? nyöszörgött Atlasz úr panaszos hangon, miután több sikertelen kísérletet tett előbbi haragos hangulatának s elvesztett tekintélyének visszaszerzésére. Ha nem törődném a ti boldogságtokkal, akkor nem kérném beleegyezésteket, hanem elvenném a leányt a nélkül is, mondá Sándor szelídülő hangon.
Alig találtam el azonban a testemnek legkényelmesebbnek látszó »nieder«-t, amikor most már meg Regina kezdett el piszmogni, saját kifejezése szerint még pedig eléggé nyugtalanul arra, hogy tudomásul kellett vennem a mozgolódást. Ejnye, még mindig piszmogsz? kérdeztem ugyanolyan dorgáló hangon, mint ő az imént. Nagy meglepetésemre erre halk nevetés volt a válasz. Ja... piszmogok. Aludni!
Szodoray ezen szerencsétlenség által elfogódva nem is vevé Ilka hiányát az első pillanatban észre, csak, midőn a frissítő habok ereje által Szirmayné magához tért s töredező hangon tudakozódék az elragadott felől. Ilkám! édes Ilkám gyermekem hát nem láthatlak többé ! Hol van Ilka? kiálta magán kívül Szodoray. Az egekért: szóljatok.
Ember nem ijedséged hagymázában beszéllesz-e? megfontoltad, mit tesz egész helységet csak amúgy bolondjában rémíteni? Mondá bátor feddő hangon Szirmay. Higyjen az égnek tekintetes úr, ha nekem nem hisz, nézzen föl: itt Batár, ott Nagypalád, amott Csedreg égése pirosítja az eget; látja a füstgomolyt felettük? sok halálhörgés száll abban az Istenhez.
Nem vagyok fölhatalmazva a vendéglátásra... felelé José. Leonhardus barátunk nagyon sajnálni fogja a történteket... mondá figyelmeztető hangon. Nem hiszem... felelé José fagyosan. Úgy hát Isten oltalmába ajánlom e házat!
A Nap Szava