United States or Venezuela ? Vote for the TOP Country of the Week !
Az első tanu Kardos detektiv volt, ki nyugodtan, zavar, vagy habozás nélkül felelt a hozzá intézett kérdésekre, habár tekintete koronként elröpült a csinos Juliskához, ki lesütött fejjel ült helyén, s arcza égett az izgatottságtól. Kardos nyilt tekintete, nyugodt tartása és következetes feleletei láthatólag jó hatást tettek a hallgatóságra.
Közelgett az ebéd ideje s a két jókedvű római a kapitányt is meghívta asztalához, akit láthatólag meghatott a kitüntetés.
Azért nem is sok figyelemre méltatta azokat, mi az ügyvédet láthatólag nyugtalanná tette, mert azt sejtette e közönyből, hogy az nem tetszik a grófnak, ki az utolsó teremben Enyingihez fordulva kérdé: Nos, hogy tetszik az épület és környéke? hisz tulajdonképpen te vagy a vevő.
Dózia láthatólag megdöbbent e szívből fakadó fájdalmas hangra; egy pillanatig kérdőleg nézett e könnyes szemekbe, azután ajkához vonta a grófné kezét. Bocsánat! rebegte meghatott hangon, tudom, hogy nagyon rossz és hálátlan teremtés vagyok s az is maradok mindig. Ezt nem akarom hinni és mondani, Dózia.
A fiatal Eszthey Béla szemmel láthatólag csodálta őt, ki számtalan ifjú embernek volt ideálja s nem egy próbálta meg utánozni modorban, beszédben, öltözködésben, de mind messze maradtak az eredetitől. A fiatal Eszthey csinos, magas termetű ifjú volt.
Dóziát láthatólag megdöbbentették e szavak, s mialatt elhagyta helyét, feszült félelemmel vizsgálta a grófné arczát, ki Obrennéhez fordulva, majdnem félénken mondá: Csak egy napot türje meg őt itt, asszonyom, csak huszonnégy órát, míg kitalálom, mitévő legyek. Nem lehet, nem tehetem. Csak huszonnégy óráig, holnap este eljövök érte és elviszem. Lehetetlen, lehetetlen!
Kardos elvégezvén a rábizottakat, miután tudatta Dózia hollétét, távozott, s midőn az ajtó becsukódott utána, Enyingi gróffal állt szemben az előszobában, ki mosolyogva mondá neki: Fogadja elismerésemet, Kardos úr. Maga valóban nagy mester a kutatás terén, de egyet kifelejtett számításából. És az? kérdé láthatólag megütődve Kardos.
Pár pillanatnyi csend következett, mialatt Hermance láthatólag küzdött fölindulásával. És mi történt tovább Solmage márkival? kérdé Eszthey. Úgy él, mint azelőtt, mindenütt fogadva van, s játszsza az érdekes özvegy szerepét. És te ezt helyteleníted, Hermance? kérdé mosolyt erőltetve ajkaira Bertalan gróf, mi azonban szánalmasan sikerült. Minden bizonynyal!
Ez a két ember úgy szereti egymást, hogy boldogság várhat csak rájuk s miért áldozzák azt föl képzelgéseknek? mondá Veronika hévvel s igaz szánalommal hangjában. De ez ellen most már semmit sem lehet tenni, viszonzá Hermance grófnő, láthatólag megnyugodva a történtek fölött.
Dózia beszélt Kláráról? Megigértem neki, hogy nem tudatom önnel, miként ő csalta el innét Dóziát, ki hozzá akart menni, midőn elhagyja az intézetet... Most azonban fölment adott szavam alól az, a mi történt s elárulom Dózia szövetségesét. Nem hiszem! kiáltott föl Obrenné láthatólag elhalványodva. Dózia nem mondott igazat.