United States or Iran ? Vote for the TOP Country of the Week !


Azt hiszem, tudod mi az. Megmondtam akkor, amikor Malvint hozzád adtuk. Malvin az én egyetlen leányom és az ő boldogsága az én egyetlen életcélom. Egy kicsit elhallgatott. Bandi úr azt hitte, rajta a sor, hogy valamit mondjon és alig titkolt szorongással kezdte: de mama kérem! Várj, szakította félbe az anyósa, tudom, olyasmit akarnál mondani, hogy iszen eddig még nem adtál okot különös panaszra.

A csapszékben van biz ő kelme, ha épen tudni akarja az asszony; de kérem, mi köze van hozzá? Mondá a szolgáló állásában és pattogó sikoltó beszédében utánozva és gúnyolva ismeretlen asszonyát.

Sehogy se értsed, kiáltott Atlasz úr, erősen hányódva a meghatottság és harag hullámai közt. Engedj legalább gondolkozni. Mi akartunk neked a neved napjára meglepetést szerezni, és te leptél meg minket úgy, hogy a fejünk is zúg tőle. Nem olyan könnyű itt hamar felelni. Ígérd meg, hogy egy hétig semmit sem fogsz tenni, egy hét múlva aztán megtudod végleges határozatunkat. Nos, tetszik az alku?

Közben megint visítani kezdett a kut csövében a szivattyú, vedrekkel rakták körül az istállófiuk a kerekre szabott pázsitot a kut körül s az istálló tornyában, a minek olyan szép bádogfedele volt, mint a templomnak, megszólalt egy kis csengettyü, olyanforma, mint a mi a nagy harang mellett van az unitáriusoknál. Lassu sorjában kifelé lépdeltek az ajtókon a lovak.

Segíteni kell, még akkor is, ha az utolsó kabátunk adjuk oda. A bölcsek nagyon megbotránkoztak ezen a kellemetlenkedésen. Az egyik föl is állott s illendő tisztességtudással, amugy tessék-lássék, a mint hogy hát ez kijár az ilyen mindenbe belekotnyeleskedő czimzetes királyoknak, elmondta a maga véleményét. Kérem szépen, itt most fontos politikai érdekekről beszélünk... Mi az, semmi.

Ezt a szót azonban, hogy »bemák«, a világért sem ejtené ki a száján, pedig épen olyan jól tudja, mint mi, hogy kiknek a lelkiismeretén szárad ez a pocsék munka. Beletelt tíz perc, míg a kapitány úr körútjában a mi árkunk végéhez ért. Elébe álltam és szabályszerűen jelentettem, hogy berukkoltam.

Hogy szólna, mikor nem engeded szóhoz jutni? viszonzá az öreg asszonyság. No hát engedem szóhoz jutni, felelt Atlasz úr, nadrágzsebébe dugva kezeit és háttal az asztalhoz támaszkodva. Mi ugyan más meglepetést készítettünk neved napjára, de ha neked egy feleség a legkedvesebb névnapi meglepetés, azt is megszerzem, elég pénzem van . Halljuk hát a nevét!

JÁNOS: Katicám ... édes ... tudom, hogy nyomorult vagyok ... de még férfi vagyok! JÁNOS: Minek?... Hiszen olyan jól esik a tüzes, forró fejemnek ez a friss tavaszi levegő. János, Katica, Ida, Riza, később Jenő Mindketten ünneplőbe vannak öltözve. JÁNOS: Jobban kellett volna vágnia! IDA: Mért? JÁNOS: Kővel dobálta meg a lovat ... IDA: A rossz gyerek ... Mi már kibékültünk.

És Jakab oda megy lakni? kérdé csodálkozva a grófné, ki sokkal nyugtalanabb volt e hirre, mint mutatta. Valószinüleg, különben miért vette volna, jegyzé meg Eszthey. Valami szerelmi história. Mi? Előttünk beszélhetsz. Vagy titoktartást igértél? Félig-meddig. Azonban, azt hiszem, Jakabnak kellemesebb, ha nem tudnak arról. Keresd az asszonyt? kérdé erőltetett mosolylyal Hermance.

Aranymondás, gyöngyszem! kiáltott Góg Ferencz lelkesülten. Hány hold a sarlósi uradalom? Tízezer, egy tagban. Van patronátusa? Nincs. Nekem van. Azaz a fiamnak, a Sándornak. A tiszavégi részt ráírattam. Háromezer hold, egészen az övé. Mi fizetjük a papot, szép templomot építtetünk. A mi kastélyunkban is van egy udvari kápolna. Mit gondolsz húgom, nem volna udvari papot tartani?