United States or Paraguay ? Vote for the TOP Country of the Week !
Nem hiszek a rágalomnak, nincs okom hinni s nagyon sok okom van megbizni nőm szerelmében. Miért kínoz hát mégis az a képtelen gondolat, hogy igazán szerette azt az embert, igazán az övé volt, s ha újra összekerülne vele, ismét az övé lenne szerelme? Nincs ezt hinnem semmi okom, semmi, semmi... és mégis... hátha megcsaltak? hátha igaz volt? Hátha igaz volt?
János elismerőleg tekint oda. Valóban, ennek az embernek megvan a tulajdon gyufatartója. De hát hol van akkor az övé? Csodálatos ez. Tán másutt hagyta kend? Merre járt kend? Jártam én sokfelé sóhajt János s előhúzza a külső zsebből a kezkenőt, hogy a homlokát törölje vele. Amint kihúzza, kiesik a padlóra a masinatartó s nagyot koppan, hogy még a híres kupakja is kinyílik.
Csak tudnám, hogy nem leskelődik-e ott lenn egypár kucsmás... Schwein... Ilyen messzire nem csatangolnak. Tévedsz! Elcsatangolnak ezek akármilyen messzire, ahol rabolni lehet, vagy azt remélik, hogy arra vetődő embereket kirabolhatnak. Mit kockáztathat az ilyen szökött katona? Legfölebb a bőrét. Ez pedig már csak félig az övé. Van ezek között is jóravaló ember.
Néha ugy érezte, hogy ha lehetne, magába lehelné ezt a gyermeket, hogy egészen az övé legyen és féltékenykedett az asszonyra, a ki egész nap otthon van. Ez az érzése azonban szelid volt, az ellágyult jó ember ingerkedése inkább, sokszor, ha erről beszélt, könnybe lábbadt a szeme és ölelni szerette volna az egész világot.
Ez a titokszerüség kettős érdeket kölcsönzött neki s az oly fogékony kedélyek, mint az övé, párosulva azzal a csodálattal, mit iránta már első futó találkozásukkor érzett, nem tudnak szabadulni a hatás alól addig, míg valami bizonyosat nem tudnak. Szerencsére a reggeli bevégződött s a fogat az ajtó előtt állt.
Szépsége megbüvöli a szemet, s én az első találkozásnál, mely alkalomkor csak egy pillanatra láttam: halálosan beleszerettem. Én! ki tudod, hogy még soha sem voltam szerelmes... És ő osztja érzelmeimet. Saját ajkáról hallottad e vallomást? Ő maga mondta, de ha nem mondta volna is, tudnám, mert olyan ajk, mint az övé, nem hazudhat, s olyan szem egy földöntuli szerelmet és boldogságot rejt magában.
Akkor már künn voltunk az utczán s mentünk hazafelé. Egy utczában laktunk. Tőlünk számítva, a harmadik házban volt a Flóriánék boltja, az övé meg az öcscséé, szép nagy kereskedés, heringes hordókkal az ajtó előtt. Nagy, sötét és dohos üreg volt a bolt, a közepén mindig égett egy gázláng, hogy valami kis világosság legyen benne.
A szögletekben aranyrudakon sátrak, görög és perzsa selyem hímzésekkel, széles olasz heverődiványokkal és öblös karosszékekkel. Ebben a teremben minden a fülledt és túlterhelt érzéki kultúrára és van Roosen bárónőre emlékeztetett. Dömötör úgy ténfergett benne, mint egy múzeumban, de nem tagadta: örült, hogy ez a múzeum az övé. Dömötör egy percig sem maradt a műteremben.
De a négyes fogat még nagyobb örömöt okozna Sándornak, mert egyedül az övé lenne; azért vegyük meg a négyes fogatot is. Asszony, ez valóban okos tanács! kiáltott bámulva Atlasz úr. Csodálom, hogy nekem nem jutott eszembe. Meg fogjuk venni mind a kettőt! Ez lesz aztán az igazi öröm, az igazi meglepetés. Megmondom Sándornak, hogy a te eszméd volt.
A Nap Szava
Mások Keresik