United States or Norfolk Island ? Vote for the TOP Country of the Week !


Úgy valaki mástól hallottam, mert nem ismeretlen előttem... Nemde Obrenné nevelőintézetében volt éveken át elhelyezve Dózia? Majdnem tíz évig volt az intézetben, s mint elmondtam önnek, titokban akarta azt elhagyni, mondá észrevehető nyugtalansággal Hermance. Azt is tudja, grófné, hogy Obrenné Holcsi ügyvédnek a nővére? Esztheyné bámulva tekintett .

De hát ő mit gondol róla? kérdé bámulva. Nem eresztette ki, de midőn kinyilt a kapu, ő kiosont mellette, s futott az utczán végig. A gróf utána nézett, de már messze volt, s azt hitte, valamelyik cselédleány szaladt ki a palotából. Ez valószinű lehetett volna! De hát miért ment el, s hova lett? Azt az Isten tudja, s én csak annak szeretnék nyomára jönni, hogy ment ki innét?

Dóziát keresem, ki tegnap eltünt házamból, hova őt innét magammal vittem. Dó-zi-a eltünt? kiáltott föl bámulva és megrettenve Obrenné, ki nem tudta hamarjában, mit gondoljon e kijelentésről. Nyom nélkül! Gondolhatja lelkiállapotomat, s azért jöttem, hogy egy Klára nevű hölgyről tudakozódjam, ki barátnője neki, s kihez innét menni szándékozott. Ennyit kivettem belőle, többet nem tudok róla. Klára?

Az asszony sóhajtott és elfordult a gyermekek felé, mintha valami dolga lenne velük. A kisebbik fiu mosolyogva ránézett s bámulva kérdezte: Miért sirsz? Az asszony zavarba jött, védekezett, de nem birta ki sokáig, egyszerre hangosan kezdett sírni.

De a négyes fogat még nagyobb örömöt okozna Sándornak, mert egyedül az övé lenne; azért vegyük meg a négyes fogatot is. Asszony, ez valóban okos tanács! kiáltott bámulva Atlasz úr. Csodálom, hogy nekem nem jutott eszembe. Meg fogjuk venni mind a kettőt! Ez lesz aztán az igazi öröm, az igazi meglepetés. Megmondom Sándornak, hogy a te eszméd volt.

Végre mégis napfényre bukkanván, bámulva tekinték, hol egymást, hol megmentőiket, s reszketve a tatárok holttetemeit. A derék Kordovány is előlépett, őt inasa húzta ki saját padlásán a bőrök alól.

Három alacsony, kevert fajta rattler, akik patkányfogásra voltak szerződve, kissé oldalt bámulva nézték Hollót, a mérges, komor agglegényt. A cukrászinas a maguk ajtajából kiáltott neki: Holló! Takomher! Holló azonban ezúttal a kutyák nemzetközi nyelvét nem volt hajlandó megérteni. Ugrált, játszadozott s elfeledett egy drótost megugatni.

Széchenyi bámulva tekintett a szónokra, ez pedig igy folytatá: Mert méltóságod oly csillag a haza egén, kinek sugara és farka két lépésnyire söpri el a föld emberét. Széchenyi alig tudta visszatartani nevetését. Palócz-szivesség. Tél idején, nagy hóban, fát vágtak a palóczok az erdőben. Arra hajtat egy szán, és beleütődve egy szikladarabba, felborul.

Nem azért kerestem föl őt, de tudni akartam, van-e neki arról fogalma, hogy Dózia hova lett, miután Tornyosról, sőt Budapestről is eltünt? Dózia eltünt? kiáltott föl bámulva Enyingi, s mikor történt az?

Nem, még külföldön időz, de nemsokára megérkezik... És nem is kérdezi méltóságod, ki a vőlegény? kérdé Holcsi, szemüvege alatt olyan tekintettel, mint a vércse, mely martalékjára akar rontani. Szívesen veszem, ha megmondja. Egy barátja méltóságodnak. Bertalan gróf kérdő arczczal kapta föl fejét. Nekem jóbarátom? Ön valószínüleg téved, ki lehet az? kérdé bámulva. Oroszlay Jakab gróf!

A Nap Szava

nagyokat

Mások Keresik