United States or Iceland ? Vote for the TOP Country of the Week !
Ez pedig gyalázat, kérem mert... Elég az ahhoz kérem, hogy gyalázat s én igen nagyon pirulva végzem a levelezést ebben a boltban, a mi az enyém is és a miben az én nevemben is folyik ez a engedelmet kérek rongykereskedés. Hallottam, hogy fölállott. Recsegett a czipője is, meg a padló is lába alatt.
Lehet, hogy ha hallottam volna, sem mozdultam volna... a méltatlankodás még igen erősen fortyogott bennem. Mire visszamentem a barlangba, hogy lefeküdjem, éjféli tizenkét óra lett. Ideje, hogy kinyújtózkodjam fekhelyemen és elaludjak. Aki nincs itt, ne aludjék. Ha aludni akar, visszatalál magától is, ha tetszik, ha nem tetszik, annyi.
Abból a hangos szóváltásból, mit hármuktól hallottam, s miközben valami levelet is olvastak, de hogy mi volt abban, azt nem tudom.
Van ugy is hallottam elégszer hogy egyik-másik nem ellenséges szándékkal fordít hátat a testvéreinek, hanem azért, hogy végkép a faképnél hagyván őket, megszökhessen. Azonban most az ilyen vendéget se láttam volna szívesen, mert nem tudtam volna neki enni adni.
Össze lehet téveszteni őket, mert egyformán fésülködnek s egyformán öltözködnek. Egészen a kék és rózsaszín szalagig? Igen; roppant ápolják a hasonlatosságukat. A kék és rózsaszín szalagra egyébként semmi szükség, mert a hasonlatosságuk csak addig tart, amíg az egyik megszólal. A hangjuk más. Ez az egyetlen, ami bennük, hogy úgy mondjam, egyéni. Azt hallottam róluk, egy kicsit rátartóak.
Klára az őszig nagykorusítva lesz s úgy hallottam tőle, hogy utazni megy és valószinű, hogy fiatal barátnőjét is magával viszi, kinek körülményeiről én semmit sem tudok. Ő valószinüleg szintén árva? Meglehet... mondá gyorsan, majdnem kedvetlenül Holcsi, és tovább ment, mintha a további kérdezősködést ki akarná kerülni.
Ez a bizonytalanság bármilyen kínos, mégis van benne valami édes, mert egy-egy pillanatra mégis fölvidámít a remény. De a rideg valóság, a kérlelhetetlen, visszavonhatatlan megtagadás nem ennek nem merem kitenni magamat. Soha sem tapasztaltam, de mindig hallottam, hogy a szerelmesek gyávák, felelt a plébános vállat vonva, hanem ilyen gyáva szerelmest még soha sem láttam.
Ki mondta ezt önnek? dadogta önkéntelen összekulcsolva kezeit, s szája széle remegett lelki viharában. Tudom, sőt azt is hallottam, hogy soha sem találták meg a gyilkost, mert kinek lett volna érdekében azt kutatni? És ez mellékes is, míg a fontos az: mi okból történt ez a gyilkosság, mit nekem grófné Dózia történetének elmondásakor nem említett?
Az apja még nem is gentry, nem is nemesember, hanem egy vén korhely, a ki mindig a mások pénzén játszotta a gavallért. Nem az apját akarom én elvenni, hanem a leányt. Ez egy rossz viccz, a mit én már százszor hallottam, de most nem nevetek rajta. Nem az apját akarod elvenni? De bizony azt is el fogod venni. Azt hiszed, a leánya elhagyja az apját?
Félálomban még hallottam, hogy az eső hála istennek eleredt és elég szaporán kopogtatja nyírfám koronáját... Csak hulljon minél több ebből a nagyszerű áldásból, legalább véget vet a forróságnak és megpuhítja bakancsomat is. Finomul ázik a gonosz... Ezen a szeles és esős éjszakán csak Morelli kapitány úr volt ébren.
A Nap Szava
Mások Keresik