United States or Denmark ? Vote for the TOP Country of the Week !
Farkast emlegetvén itt jár a kertek alatt... mondotta kedélyesen, miközben gyorsan talpra ugrott és félredobta a cigaretta-maradékot, tessék készülni, jön a kapitány úr! Az összekötő-árok végén e pillanatban felbukkant Morelli kapitány zömök alakja, nyakában az elmaradhatatlan Zeissal.
Oroszok vannak Morelli kapitány úr utolérhetetlen tökéletességgel megépített Schützen-Grabenjeiben, melyeknek magassága mindenütt százkilencvenkét centiméter. Vajjon miféle »ics« tartja megszállva saját külön nyirfám alatt az árnyékot? Szomorú bizonyosság... de legalább bizonyosság. Nyugtalanságom eltűnt. Lelkiismeretem megnyugodott.
Bólintottam, hogy de elég volt. Csak meg ne hallja a kapitány úr súgtam oda neki figyelmeztetőleg félreérthetné a dolgot... Azonnal elhallgatott. Igaza van... mormogta nagyokat fújva bár engem már ismer... Morelli kapitány úr csakugyan a közelünkben tartózkodott. Alakját nem lehetett kivenni a sötétségben, halkra tompított rekedtes hangját azonban meghallottuk. Már járt itt... mit akarhat?
Az istennyila sem csaphatott volna belém nagyobb rosszindulattal, mint az a parancs, amit néhány perc mulva maga Morelli kapitány úr közölt velem, aki tudtomra adta, hogy én nem fogok elmenni a századdal, hanem »megfigyelő és biztosító őrszem« gyanánt továbbra is itt maradok. Borzasztó savanyú képet vághattam, hogy a kapitány úr is azonnal észrevette rajta a megrőkönyödést.
Ámbár még a Krimben félni kezdett, hogy őt Bogdanu csak nőjéül vehetni váltja ki, de azótai barátságos s minden haszonleséstől tetszőleg ment magaviselete, egy az előbbivel ellenkező és jó véleményt keltettek a kapitány felől lelkében, innen magyarázhatni némító meglepetését, mely a bojár ajánlatánál hülesztő ijedéssel fogta el szívét.
Hja szól kissé zavarodottan mi már rég berukkoltunk, mikor ti kirukkoltok. így füllentett egy kicsit Ibró, gondolván: hagy forogjon a próféta. Az ablak alatt pedig járt-kelt az »italos kapitány.« Egy középkorú tiszt, mitőlünk való. Beszélték, hogy elsőrendű munkása volt régebben a katonai földrajzi intézetnek, de a pálinka rabja lett s kitették a csapathoz.
Ezalatt Pintye Gregor gyakran folyamodék a kulacs tartalmához, és mint a történet följegyezte, mindannyiszor hatalmas sóhajtással rezegteté a bokor leveleit czigányunk. Tüzet! kiáltá végre a bortól valamennyire vidámabban a kapitány tüzet! Süssetek és főzzetek! vigadni akarok valamennyi hajdú daczára. Egy percz alatt talpon álla az egész csoport, és eloszlának kiki dolga után.
Mindössze Klein Mór nem bírja meghúzni a puskatust, mivelhogy nincsen ereje hozzá szegénynek s ennélfogva az első sorba állítják, hogy a hátulsó legény a puskáját igazgathassa alkalomadtán. Mikor a kapitány Wolhynyaczky, akit pár hó előtt helyeztek át a szép Sziléziából, lejön a csapathoz, már semmi hibát sem találhat.
Örvendünk egy ilyen érdemes férfi jelenlétén. Mondá az előbbi kérdező. Nincs miért, sőt ijedni fogtok, meghallván jövetelem okát; vága belé a dragonyos. S mi lehetne oly rémületes? Bedugta kardját a kapitány, jobb lába mellé húzván a balt és balkezét a markolatra, jobbját övébe tévén, mérges tekintetét fontos hivatalossá változtatá és ünnepélyes hangon tudakozódék.
Míg a vitéz kapitány így beszélt, egyszerre csak egy dragonyos szolgájának társaságában lelte magát, mert Tunyoghy siető serege már jól elhaladt.
A Nap Szava
Mások Keresik