United States or British Indian Ocean Territory ? Vote for the TOP Country of the Week !
Esteledett, amikor ismét ott álltunk saját külön nyírfám mellett, amelyet Regina »otthon«-nak nevezett el. Őszinte örömet éreztem, hogy ismét itt vagyok, ezen az ismerős régi helyen, oly hosszú idő után. Nem is volt ez az idő oly nagyon hosszú, nekem azonban roppant hosszúnak tetszett. Azóta szakállam nőtt és valóságos sörény a fejemen.
Muszáj valamit csinálni, amit fölvehessen, mert az ártatlansággal csak a paradicsomban lehetett takarózni. Elhagyjuk Reginával a Pokoltorkot és visszamegyünk öreg nyírfám alá a régi Standra. Galambos Ganz Árpi a Király-utcából. Orosz köpenyből és nadrágból ruhát igyekszem készíteni Reginának. Ez a művelet szörnyen nehezen megy, de mégis kielégítő eredménnyel jár.
A nap azonban hatalmasan dolgozott, egész párafelhők emelkedtek a magasba, amint a természet óriási lélegzetvétele a legpicinyebb növénykét is új munkára serkentette. Néhány perc mulva künn voltam az erdőből. Ott állt saját külön nyírfám és ott mellette a Morelli-Graben színültig megtelve sárgás-barna vízzel. Rengeteg víz dőlt le a magasságból, hogy ezeket a mély árkokat elboríthatta.
Tíz perc mulva az egész század vidám dudorászással elindult észak felé én meg, kezemben az írásos paranccsal, melyben teendőim voltak nyilván felsorolva ottmaradtam árván a nyirfám alatt. Láttam, hogy Varga őrmester, Orgonás, meg a többiek sipkáikkal integetnek felém. Viszonoztam a búcsú-integetést, de abban a percben igazán nagyon el voltam keseredve...
Futni valósággal, ahogy csak hibás ballábamtól kitelt. Puskámat markomba szorítva, ügettem keresztül a tanya helyén felhalmozódó kormon és nyargaltam tovább az erdő felé, egyenesen régi őrhelyem, a nyírfám irányában, toronyiránt, semmit ki nem kerülve és mindenféle gizgazon, tüskén és fűbuckákon keresztülgázolva ebben a szorongó rohanásban a vízért.
Keményebb dörzsölésnek sem akartam kitenni ingemet, nehogy elszakadjon. Tehát inkább csak símogattam, lágyan és óvatosan, mint valamely drága selymet. Tisztának mindazonáltal tiszta lett a kitűnő ing vagy legalább is tisztának látszott. Már az a tudat is roppant sokat ér, hogy ki van mosva. Visszamentem vele nyirfám alá és kiterítettem a fűre. Száradjon.
Direkció a Morelli-féle Graben és a nyírfám! Elindultam. Az erdei forrás vizéből, amely mellett el kellett haladnom, nem lehetett inni, annyira zavarossá tette a tegnapi zápor, meg a beléje hullott mindenféle giz-gaz. A fű is egy latyak volt bakancsom alatt, hiába kerülgettem.
Félálomban még hallottam, hogy az eső hála istennek eleredt és elég szaporán kopogtatja nyírfám koronáját... Csak hulljon minél több ebből a nagyszerű áldásból, legalább véget vet a forróságnak és megpuhítja bakancsomat is. Finomul ázik a gonosz... Ezen a szeles és esős éjszakán csak Morelli kapitány úr volt ébren.
Ami kevés készletet a nyírfám alatt levő Grabenből el tudtunk hirtelenében hozni, az épen csak hogy magunknak volt elég néhány napra, még egy harmadik szájnak nem jutott volna belőle. Az orosz katonák pedig főleg épen azért szöknek meg, mert hol kapnak enni, hol nem. Egy öreg csiga se mászik lassabban, mint az ő trénjük.
Ebben a pillanatban észrevettem, hogy a mi örökké elegáns és finom Schultz hadnagyunk áll közelemben és gukkerezi a mindegyre sűrűbben mutatkozó különös villámokat. Nyírfám volt itt a legmagasabban fekvő pont, azért jött ide. Rövid vártatva levette szemeiről a látcsövet, betolta tokjába és hozzám fordult. Tudja, hogy mi az? Azt hiszem válaszoltam gondolomra hogy shrapnel.
A Nap Szava
Mások Keresik