United States or Iceland ? Vote for the TOP Country of the Week !


A sovány asszony átfonta még a szomszédját is az egyik karjával, nehogy kiessék a kocsiból s ugy kiabált a lovakra: gyihé! gyihé! A hangja rikácsolt s a kis lovacskák igazán megijedtek tőle, mert galoppban iramodtak neki a büdi kaptatónak. A csodatevő szüz asszony képe a templomban volt Büdön. A két asszony nyitva találta az ajtót.

Jól tetted, Regina, hogy megmondtad az igazat, válaszoltam hosszas habozás után, nehogy csak egy igével is többet találjak mondani a kelleténél legalább tisztán látjuk, ami történt, bár erre részemről nem volt szükség... Észrevettem, hogy nem érti a választ, de hiszen épen azt akartam. Nem volt? kérdezte halkan. Nem. Tudtad, hogy mit gondolok rólad? Tudtam.

A felbugyborékoló forró vízbe aztán belealkalmaztam a konzerves doboz tartalmát és azzal a bizonyos kellő szakértelemmel szorgalmasan kavargattam, nehogy a kokeszli fenekén odaégjen. A készülő borsóleves finom illatai szállongani kezdtek. Regina figyelmesen nézte a munkát, a megkezdett cirkulusból azonban nem lendült ki.

Minden más irány bizonytalan lenne, azaz, hogy minden más irányban egészen bizonyosan össze kellene találkoznom a szerteszét portyázó ellenséges patrullokkal. Oly nehéz sötétség vett körül, hogy tapogatóznom kellett, nehogy beleüssem kissé még mindig sajgó fejemet valamelyik fába. Kitapogattam egy vastag törzset és amellett megállapodtam.

Másodszor, hogy ő temettette el a szegény Elizt, kiről rémülve hallá, hogy meggyilkolták s alig várta, miként távozhassék közeléből, nehogy a vizsgálatnál mint tanú beidéztessék.

Mikor lenn az utcza végén harmadszor is harangoztak a templomban, a tágas veranda lépcsőin lefelé elindult a nagyságos asszony a maga rendes vasárnapi utjára. Kicsi, félénk, amolyan gyermekforma jószág volt a nagyságos asszony, a széltől is féltette az ember, nehogy valami erősebb rohanás ketté törje derékban s aztán elvigye, hogy ne maradjon belőle semmi.

Anzelmus atya diadalmasan dörögte oda: Egyebekben pedig indítványozom, tiltsuk meg János testvérünknek, hogy a zárda falain belül tartózkodjék, nehogy végeszakadatlan összeütközéseknek és botrányoknak legyen okozójává. Ekkor az asztal végén felállott fráter Lőrinc és mosolygós, kövér, piros-pozsgás arcát jámborul a gvárdián felé fordította.

Előregörnyedve, kutató szemmel bujkáltam tovább, nehogy ismét belerúgjak valamelyik szerencsétlenbe, akinek hullája utamba kerül.

Az emberek nevettek és sajkákkal felfegyverkezve, ugyancsak sebesen iparkodtak a század konyhája felé, nehogy a menázsi kiosztásához későre érkezzenek. Az ellenségre senki sem gondolt. A távolból még sokáig áthangzott hozzánk az ágyúütegek dörgése, de az ember füle végre is annyira megszokja ezt a folytonos lármát, hogy már nem is hallja.

Keveset olvasson, nehogy tapasztalatokat nyerjen, s kinyiljék egy vagy másra nézve a szeme; mondá figyelmeztető, ravasz arczczal az ügyvéd, mely kifejezést Klára jól ismert nála, mi ragadozó madárhoz tette őt hasonlóvá.

Mások Keresik