United States or Malawi ? Vote for the TOP Country of the Week !
A bika újra meg újra bőgött és a nyilt völgy már nem volt messzire. Anélkül, hogy hátranéztem volna, felemeltem a balkaromat: az azt jelentette: megállj! Halkan szóltam hátra a kisérőmnek: itt maradj! amíg lövést nem hallasz, várj! Ott lehetett egészen mögöttem, mert hallottam nehéz lélegzését. Azután nem törődtem vele.
Mosolygott; mintha mulatott volna azon az egészséges férfin, a ki mellette guggolt. Aztán eszébe jutott valami, de már olyan halkan beszélt, hogy alig lehetett megérteni a hangját. Ne felejtse el Fülöp ur, a gyerek menjen a Sallay-gyárba, az asszony Sándorékhoz, aztán csak éljenek, a mig lehet. Tulajdonképpen már szombaton kezdődött el a munka.
A mikor megjött, fölültek, az egyik asszony a gyermek fejét, a másik a lábait szorította magához s mind a ketten elkezdtek halkan a fogaik között imádkozni. Már alkonyodott. A gyermek testén néha, mintha a hideg futott volna végig, ugy megreszketett. Az anyja jobban a fejére huzta a lepedőt s a mikor rápillantott, megragadta a másik asszony karját és nyögve beszélt. Nézze, mintha feketednék.
Nem ismerem! felelte José merészen; azután halkan s indulatosan odasúgta Cynthiának: Menj, távozz, akarom! Cynthia felkacagott... Nem ismersz, igazán nem ismersz, José? Nem ismerlek! Tüstént távozz, akarom! Parancsolom! riadt rá eltorzult arccal. Cynthia felemelte a karját és újra kacagott.
Sándor megpillantá nejét a szomszéd teremben és lassan feléje tartott. Ugyanekkor lépett be a plébános a másik ajtón s egyszerre érkezett Sándorral Klára mellé. Még sem érkezett meg atyám? kérdé Klára, kezét nyújtva régi barátjának. Dehogy nem! már itt is voltunk egyszer, felelt a plébános halkan, de jókedvűen. Az első, a kivel találkoztunk, az a haszontalan ember, az a Lándsa volt.
Jól tetted, Regina, hogy megmondtad az igazat, válaszoltam hosszas habozás után, nehogy csak egy igével is többet találjak mondani a kelleténél legalább tisztán látjuk, ami történt, bár erre részemről nem volt szükség... Észrevettem, hogy nem érti a választ, de hiszen épen azt akartam. Nem volt? kérdezte halkan. Nem. Tudtad, hogy mit gondolok rólad? Tudtam.
Gondolt azóta reám, úgy mint én kegyedre a napnak minden órájában? kérdé halkan. Számtalanszor! És örült viszontlátásomnak? Teljes szivemből. Köszönöm, rebegte nagy fölindulással az ifjú s a gyors, váratlan, édes vallomásra szédülni érzé fejét.
Oh igen, ez még a régi világból, a nagy tajtékpipás vén kecskék világából való szokás... ugyan hogy nem száradt el a kezük szára? Tehát János oldalt kerül és azt mondja halkan: Tekintetös úr. En világéletömben kórmánypárti voltam. Azt mondja erre a bíró: Azért csak hat korona a bírság. János megütődve és gondolkozva néz rá. Hogy nini, hát ejnye, a jó reggelét neki. Ez már csakugyan hogy csakugyan.
Bizonyos abban, hogy nincs az ajtónál senki? kérdé az tőle kipirult arczczal, mert a bor oly erős volt, mit ivott, hogy az rögtön fejébe kergette minden vérét. Szemeimmel láttam. Nos hát felelek kérdésére, mondá halkan, ha megigéri, hogy senkinek sem szól arról, a mit mondok. Becsületszavamra igérem.
És én köszönöm, hogy bizalommal volt hozzám, grófné, csak egy kérdést engedjen még, miről azonban nem tudom, hogy nem kiméletlen-e. Tud-e erről a dologról férje? Hermance arczát ujra sötét pir önté el, mert nem tudta, mit foglal magában ez a kérdés, s önkéntelen lesütve szemét, halkan mondá: Nem! És nem is akarja tudatni vele? Nem, mert különben nem fordultam volna önhöz segítségért.
A Nap Szava
Mások Keresik