United States or Grenada ? Vote for the TOP Country of the Week !


Nem is járja, hogy midőn leányodnál elég hely van számodra, idegen házhoz szállj. Jobb lesz nekem a papnál, mondá Boglár Kálmán vidáman, a ki különben nem is idegen reám nézve. Úgyis csak néhány napig maradok itt s e kevés időre nem érdemes újra hurczolkodni.

Megválasztatom magamat itt a kerületünkben képviselőnek, s aztán nyitva áll előttem a világ egészen a miniszterségig, nem számítva a milliomos pártit, mely akkor reám vár s melyhez képest a te bajuszos özvegyed csak sifli. E fényes perspectiva ismét elkápráztatta Atlasz úr szemét s a pillanatnyi elkeseredés után a régi csodálattal és elragadtatással nézett ragyogó elsőszülöttjére.

Ismerem már ezt az ingyenélő népet. Bízd csak reám ezt az embert, mondá Manó henczegve. Majd megértetem vele finoman és aristokratikus módon, hogy elég volt egy koldus-tarisznyát akasztani nyakunkba. Jót állok róla, hogy holnap ő is itt hagyja a házat. Manó be is váltotta szavát.

Így fog valaha Istenem reám tekinteni, midőn azon iszonyú napon itéletét fogja reám kimondani, ezen magas haragú pillanat tükrében látám csak által egészen tettem undokságát, s a boszú lángja helyett borzadás hevíté véremet. Őrült ember! mit tevél? Feleséged ártatlan volt! Szóla Keményné, s egy könny, haragot és szánakozást egyiránt jelentő, gördült ki szemeiből. Szolgák, tömlöczbe a gyilkossal.

A Szádváry ősök mind megfordulnának sírjaikban. Szó sincs róla, tevé hozzá Manó. Könnyű vérű leány, bízzátok reám. Ha Sándor még erre a levélre is megmarad vakságában, egy-két szóval úgy elcsavarom a leány fejét, hogy maga fogja kikosarazni. Hogy is ne! kiáltott ijedten Atlasz úr. Azt nem engedem! Hogy aztán a leány a te nyakadba varrja magát, vagy az apja hívjon ki téged párbajra!

A risus sardonicus ez, a hazugság, képmutatás és perfidia nagymestere felett, ki nem más, mint az én jóakaró barátom: páter Julián. A császár gyóntatóatyja? Úgy van! Ez az ember a legveszedelmesebb cselszövő! E levele valóságos momento mori reám nézve. Készülődjünk a nagy munkához.

Eh! esztelen ember te, ki csodálkozol, hogy egy elpirúl, midőn férjétől ily gyanút kell hallania. Elég, Sándor, te beteg vagy, és betegségeden közönséges szerekkel nem lehet segíteni. Hallgass reám!

Hát mondom, ha tetszik, de megzavart az, hogy a tanár ur olyan furcsán néz reám, mintha igazán kételkednék a józanságomban. Sohase iszom. Nehogy azt higyje, hogy kapatosan jöttem ide. Az a história, hát az ugy volt, hogy valami tömegbe keveredtem az utczán.

Hogy kereshetett az engem napokig, míg végre belenyugodott, hogy egy darabig nem fogjuk, egymást látni. Hm... de hátha soha többé nem fogjuk egymást látni? Lám, lám... ez eddig eszembe sem jutott. Igazán egy pillanatig sem gondoltam eddig, hogy voltaképen ez az eshetőség sincs kizárva... Most, hogy eszembe jutott úgy éreztem, hogy semmi hatással sincs reám.

Hütlenséged kínos halált hozott Szerelmemre! Elvetted mindenem! LESBIA: Nézz már reám! LENTULUS: Nem, nem, most nem tudok! Felelj, szólj, merre vagy? Égő lángban, sötét romok alatt Keres sirva szegény menyasszonyod! LENTULUS: Boldogtalan! A LEÁNY: Szerelmem, jöjj elő! Sehol sincsen! Rengő föld, tüzeső Halott család, halott sziv, halott isten, Égő város, LENTULUS: Hallod?

A Nap Szava

forgalmasabb

Mások Keresik