United States or French Southern Territories ? Vote for the TOP Country of the Week !


Ez lehet szükséges, lehet fölösleges; annyi bizonyos, hogy Horváth Jóskának a gyógyászat terén megvoltak a maga határozott elvei. S nála minden József-nap úgy végződött, hogy pohár meg tányér nem maradt a házban, a vizet három napig régi befőttes üvegekből itták, s ideiglenesen le kellett költözködni az alsó házba, mert a mulatság színhelyén csak itt-ott maradt meg egy-egy ablaküveg.

Ezek még nem ismernek; azt gondolhatnák rólam, amit akarnak. Mit tudják azt, hogy maga három napig ivott?! Azért ne haragudjék rám, Mariska; már megyek. De mondja, nem láthatnám őket az ablaknál? Ó, még ráér megismerkedni velök. A szezon végéig itt maradnak. Igen, de én egy pár nap mulva megyek San-Remoba. Pénteken, vagy legkésőbb szombaton. No, addig nem fogja elcsábítani őket.

Fájdalom és atyjának ez ellen nincs kifogása. Oroszlay nem kivánt e kényes tárgyba bővebben belemenni s meghajtván magát, mondá: Ha megengedi grófné, pár nap mulva fölkeresem, s remélem, akkorra hozok valamely megnyugtató hirt. De kegyed csak néhány napig szándékozott a fővárosban maradni. Mig dolgaim bevégeztem, és párhuzamosan fogok dolgozni a magam és a kegyed ügyeiben.

A mi embereink kapták föl az ős-magyarságnak ezt a hajdanta európaszerte rettegett »pogány«, kiáltását, mely a turk-nomádok ajkán mai napig is ebben az eredeti formájában viharzik föl. Futottam a tanya felé, ahogy csak bírtam. Csakugyan a mieink! Egy mellettem tovaszáguldó huszársvadrón majdnem legázolt, alig tudtam a lovak patái elől idejében félreugrani.

S mialatt átmentek a vendéglőbe, megkérdezte Cipriánitól: Nem jössz ki? Hová? Árokszállásra. Kilovagolsz? Nem, a gyorsvonaton megyek. Ebben a szép időben? Ruhát is viszek magammal, mert meglehet, ott maradok három-négy napig. Nem szeretek a Jóska ingeiben járni ez előtt a csokoládé királyné előtt. Mit csinálsz ott annyi ideig? Kirándulunk Szilas-Almásra. Fürdőzni? Áprilisban?

A fényes érctárgyak, miket e kivonuláshoz egy napig tisztogatott a legénység, egy negyedóra alatt piszkosak voltak, a vidám hangulat eloszlott, a babérkoszorút az első pihenőnél leszedte válláról az ezredes úr s odaadta a lovának. Ne... egyél te is dicsőséget. Azóta öt nap telt el.

Ő a mily nyugodt, álmodozó, csöndes vérkeringésű volt rendesen, oly erélyes, gyors és hevülő tudott lenni elhatározásaiban, ha a körülmények úgy kivánták, s most is elhatározta, hogy pár napig vár Dózia tudósítására, ki bizonnyal megirja neki váratlan távozásának okát, azután megy keresni őt, mert érezte, hogy nélküle már nem tud élni. De hiába várt, Dóziától nem érkezett semmi fölvilágosítás.

Negyven napig tart az ünnep s mindennap annyira folyamodott a sliwához, hogy nem mert a vízityúkok ladikjával szállni át a folyón, hanem a nagy hídra került és bukdácsolt annak azon gerendáin, amiket fűtési célzatból még nem hordtak el a katonák. Egyre fogyott, az ünnep utolja felé már olyan volt, mint a száraz keszeg.

Hire volt, hogy báró Sina is nagy pompával szándékozik az uralkodót fogadni: egy budapesti ruhakészitőnél több napig ki volt téve a diszöltözet, mely négyezer forintba került: a főúr huszárjának egyenruhájául.

Nagyon régi nem lehet, mert arra még fiatal! Rám azt a hatást tette, hogy igen komoly ember, kiben lehetne bízni. Nekem nem tetszett a szeme... Tekintete éles, mintha az ember lelke mélyére akarna látni, s pillantása gyors és nyugtalan. De még ma írok gyámatyámnak s megkérdezem tőle, ki ez a Kardos nevezetű mérnök. Várj pár napig, viszonzá érthetetlen nyugtalansággal Dózia.

A Nap Szava

nagyokat

Mások Keresik