United States or Afghanistan ? Vote for the TOP Country of the Week !
Volt olyan is, aki elég hangosan, a tiszturak füle hallatára mondta ki véleményét... baj azonban ebből a szabadszájúságból sem lett. A mi Morelli századosunk épen oly dühös volt, mint a legénység s ugyancsak sűrűn emlegette a »schweinerei«-t. Pergamen-színűre égett, ragyás arca szinte rángatódzott a haragos türelmetlenségtől. A Nagy főhadnagy úré nemkülönben.
Az aedilis vidáman hahotázva intett az egyik rabszolgának, aki almával és gesztenyével rakott tálat tartott a kezében. Az árboc csúcsán kémlelő matróz kiáltása ebben a pillanatban hajó közeledését jelezte. A kapitány, bár kissé nehezére esett, fölugrott és a legénység közé ment. Kalózhajó, a görög szigetek felől, kiáltott újra az őrtálló matróz. A gályán kavarodás támadt.
Annyi bizonyos, hogy spórolni nem igen tudunk. Nem azért, mintha nem akarnánk, vagy szándékosan »truccolna« az ember fölebbvalóival, akik fáradhatatlanul takarékosságra intenek, hanem talán azért, mert ebbe a dologba is belefásul lassanként a legénység, mint a menázsin kívül minden másba. Nem mindjárt, idővel azonban annál bizonyosabban.
Utóbb Széll János abban hagyja a cimbalmozást, hogy majd bor iránt nyújtja panaszát, mit csakugyan helyeselnek a többiek is. A tánc egy darabig abban marad, azon idő alatt azzal illegeti magát a legénység a lányság előtt, hogy danol egy csapat ezt, más csapat azt az alacsony házban, aminek lármája csak emeli a fejük zavarodását.
Nincs erő a mozdulatokban, ami határozottan a hiányos kiképzésre vall. A legénység nem tudja, mit tesz, az altisztek nem érnek semmit. Száz pulykát szebb rendben lehet felhajtani valahova, mint itt egy századot. Száz pulykát, uraim. Én mondom... Egy pillanatra megállt. A tisztek sorfalában csend volt, ki sem mozgott...
Mire öregedő lábaival ő is a tanyához ért, a legénység már az életben maradt kozák lovasok lefegyverzésével is elkészült. A halottakat összeszedték és valamennyit egymás mellé fektették a fűbe, hogy a kapitány úr is megvizsgálhassa őket. Ezen munka közben egy rémülten sikongató kis leány és egy bevérezett arcú idős asszony bújt elé a füstös romok mögül.
Sőt majdnem azt mondhatnám, hogy a legénység legjava-része még örült is a dolognak, legalább nem kellett tovább elszenvednie hozzátartozói szomorkodását, ami ilyenkor elkerülhetetlen. Nekem könnyű dolgom volt, utánam és érettem nem lamentált senki.
A fényes érctárgyak, miket e kivonuláshoz egy napig tisztogatott a jó legénység, egy negyedóra alatt piszkosak voltak, a vidám hangulat eloszlott, a babérkoszorút az első pihenőnél leszedte válláról az ezredes úr s odaadta a lovának. Ne... egyél te is dicsőséget. Azóta öt nap telt el.
Ezt a csendességet ekkor zaj, lárma vágta kettőbe, mely az erdőszélen pihenő legénység között támadt. Éljen, éljen! Szervusz! Hahó! Megkerült, itt van! Hej, Marci, megjöttél? Nini, a bolond!
A Nap Szava
Mások Keresik