United States or Christmas Island ? Vote for the TOP Country of the Week !
Hát ha olyan baj volna, a mihez egy ilyen magamformáju ember kell, csak szóljon. Ott leszek. Erre gondoltam s elmentem hozzá szerdán délelőtt. Sok beteg volt nála, későn került rám a sor. A mikor bementem mindjárt megismert. Azt mondta: kedves barátom, no mivel szolgálhatok? Sok a dolgom, de nem baj, megteszek, a mit tehetek. Nagyon szépen megkértem, hogy váltsa be az igéretét.
És azt hiszik, azzal könnyítenek a magok szegénységén, ha rosszat mondhatnak a gazdag emberről. Ne emlegess hát száz perczentet, mert ha valaki meghallaná, mindjárt azt mondaná: ahá! hajdanában nagyon hozzá szokott a száz perczenthez, hogy most is rájár a nyelve. Többé nem fogom emlegetni, mondá az öreg asszonyság engedelmesen. Meg fogod hát venni a négyes fogatot Sándor neve napjára?
Azok mintha nem akartak volna mindjárt kiszállani. Pár pillanatnyi parlamentálás után Mariska meg az egyik cselédje eltüntek s nemsokára egy gyékénynyel tértek vissza, melyet a kocsitól a folyosó lépcsőjéig vezető, kissé lejtős útra terítettek. Sáros nekik az udvar, szólt magában Vidovics Feri. Ejnye be kényesek!
Ezt végezze el a festővel, mondá Sándor, ő tudja legjobban, szoktak-e a szentek atlasz ruhában járni; a főkérdés most az, megadja-e a pénzt, melybe a képek kerülnek? Akármennyit, felelt Atlasz úr büszkén. Rendeljétek meg mindjárt a festőt. A plébánosnak már volt embere erre a czélra.
Egyiket se, nohát mindegy, a fődolog az alapelv, vagy eszme, vagy tény, de hát az is mindegy, hogy hogyan mondjuk, a honnan kiindulunk. Ugy-e az a fődolog? Az, az bátyám... No lám, hogy mindjárt megérti. Hát itt van egy csomó farkas, de egyik se az, a melyiket én keresem. Tudja melyiket keresem? Nem bátyám, nem... Furcsa, hát nem preparálták előre arra, hogy bolond vagyok?
A természet, amire tart valamit, nem produkálja mindjárt két példányban.
Bújkáló utamnak itt-ott mindjárt az első percekben akadtak állomásai és ezekből meggyőződtem, ami sejtelmem formájában már eddig is élt bennem, hogy a csatatérnek ezen a szerencsétlen szakaszán, fájdalom, nem mi maradtunk az urak... Halott katonák hevertek a bokrok között. Oroszok is.
Nagy csizmáin megfeszült a nadrág s mintha a nagy, kitaposott lábbelibe ólom lett volna öntve, ugy látszott, hogy nélkülök, csak a maga erején, mindjárt földőlne a kis vézna, öreg test. Aztán nagyon bő, hosszu formátlan mellénye is volt még és módfölött nagy zsebei a kabáton.
Egész csomó levelem van tőle, a miben kunyorál, hogy csak még egyszer lásson, meg még egyszer. Ezekről kell másolatot venni... Hát ha az embered arravaló, beszélnénk tán vele. Most mindjárt? Most, ha már itt vagyok. Majd a Kulecz megcsinálja. Az előadó ur becsöngetett egy szolgát s még mindig az érdekes ügy járhatott a fejében, mert mosolyogva adta ki neki a parancsot. Küldje be a Kuleczet.
Ez volt reménye, s ezért kereste föl újra Obrennét, ki csodálkozva látta őt belépni, ki előtte való nap, ha talán nem is haraggal, de mindenesetre nehezteléssel távozott tőle. Azonban mindjárt az első pillanatban látta Hermance arczán, hogy az valami rendkivüli ügyben jött hozzá.
A Nap Szava
Mások Keresik