United States or Ethiopia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Egyiket se, nohát mindegy, a fődolog az alapelv, vagy eszme, vagy tény, de hát az is mindegy, hogy hogyan mondjuk, a honnan kiindulunk. Ugy-e az a fődolog? Az, az bátyám... No lám, hogy mindjárt megérti. Hát itt van egy csomó farkas, de egyik se az, a melyiket én keresem. Tudja melyiket keresem? Nem bátyám, nem... Furcsa, hát nem preparálták előre arra, hogy bolond vagyok?
Mikor még Deák Ferencz Kehidán lakott, egy rokona meglátogatta őt. Ebéd után szivarra gyujtanak s még jóformán félig sem szitták ki szivarukat, midőn Deák igy szól rokonához: Tedd le öcsém azt a szivart, s gyujts rá másikra. De hiszen még csak félig szittam el bátyám, jó lesz e még. Tedd félre csak a szivar ha egyszer félig elégett, már nem jó. A rokon engedelmeskedék és másikra gyujtott.
Én, főbiróságot viselt ember, ekklézsia kurátora; arra a bolond falóra felüljek és csavargattassam magamat, kintornaszó mellett! Hiszen gyerekeknek való az! Már pedig bátyám, ez a legdivatosabb mulatság; még Deák Ferencz is, valahányszor kijön, mindig szokott egy pár tourt tenni a Ringelspilen, s oly ügyesen tud szurni a czuczával a török fejhez, hogy mindig a két szeme között találja.
Bornemissza kedvetlenül ráncolá össze homlokát s még fagyosabb, még elutasítóbb hangon felelé, mint az elébb: Azt nem tudom, de néked sem szükséges tudnod. Bátyám, e felelet! kiáltá felfortyanva s villogó szemekkel. Amit egyszer kimondok, nem szoktam megmásítani volt a szigorú válasz.
A gyalut, mindjárt hogy el tetszett kerülni tőlünk, a fiókba tette a feleségem emlékbe. Nagyon szerette a kegyelmes urat... Hát szilvaizes pánkó van-e még a világon, Babarczy bátyám? A kegyelmes ur kis diák korában mindennap átjárt az öreg Babarczy műhelyébe alkalmatlankodni. Gyalult, furt, faragott, elfáradt a nagy munkában s jóllakott a mesterné asszony hires lekváros pánkójából.
Bornemissza alig hogy az asztalhoz ült, a szúrágta diófa-táblákkal borított étterem ajtaját nagy zajjal felrántották és egy fiatal hadnagy csörtetett be a fekete-huszárok egyenruhájában. Adjon Isten jó reggelt, Lénárd bátyám! Hát kegyelmed ilyen nyugodtan reggeliz, vagy tán nem is tudja? kiáltá csodálkozva... A tudós nagyon fagyosan fogadta a vendéget. Nos hát mi baj? kérdé hidegen...
A csárdásnak leesett az álla; a menyecske pedig föllélekzett. Ezek már nem eszik meg egymást. Ti ösmerősök vagytok? kérdezte Vitás, uram, nagy szemet meresztve. Hogyne volnánk; egy dajkáló anyánk volt, magyarázta a csikós. Hájszen a bátyám, mondta a gulyás, a mostohabátyám! De hogy ez a pejkó jobb legyen, mint az én szürkém, az sem igaz ám, csárdás bácsi.
A Nap Szava
Mások Keresik