United States or Dominican Republic ? Vote for the TOP Country of the Week !
Eh! esztelen ember te, ki csodálkozol, hogy egy nő elpirúl, midőn férjétől ily gyanút kell hallania. Elég, Sándor, te beteg vagy, és betegségeden közönséges szerekkel nem lehet segíteni. Hallgass reám!
TITUS: Most is rád néz és bibor ajakát Harapdálja fehér, gyöngysor foga... LENTULUS: Nevetéset fojtja el biztosan TITUS: Nem gondolom. Inkább haragra gyult HIRNÖK: Tiberius villája romba van! MÁSIK HIRNÖK: Egy lávakő az átriumba hullt! Kivülről jajgatás. Ma lesz tehát a nap! HARMADIK HIRNÖK: Elöntötte körül az utakat A láva már menekülés sehol! TITUS: Hallgass! Lesbia szól, LESBIA: Boldog vagyok!
Nem tudom, mit gondoljak, Ernesztine s majdnem azt kell hinnem, tekintve ellenszenvedet iránta, hogy segédkezet nyujtottál neki a távozáshoz, kiáltott föl bosszusan Hermance, mialatt kiugrott ágyából s öltözni kezdett. A komorna egykedvüen vonta föl sovány vállait s mondá: Ezt a bizalmatlanságot nem érdemlem meg, különösen ily jött-ment miatt... Hallgass!
Az én Editem máig is leányos riadozással titkolja saját maga előtt, hogy viszonya van egy férfival, aki az ura. De tiköztetek meg éppenséggel olyan az élet, mintha a házasságtok igaz sem volna. Szököl az urad elől, akit sohasem szerettél. Rosszul esik, hogy bántod; hallgass kérlek.
Véleménye kijelentésszerűen hangzott, s amikor így szólott: „már bocsáss meg édesem", abban körülbelül ez volt: „hallgass lelkem; azt én jobban tudom." Ő hozta össze az emlegetett „bizottságot", amelyet azután a maga képére alakított és gyúrt. Ebben nemcsak nagy ösmeretsége és rengeteg összeköttetése, hanem az is segítette, hogy olyan ozsonnákat hét vármegyében senki sem adott, mint ő.
Előbb Szirmayt mondád egyetlen ismerősödnek, kitől segítséget várhatsz, s most így törekedel megrontására, ez moldovai kereszténység. Szóla Pintye Gregor nevekedő bámulással. Hallgass meg s azután itélj. Erre következőképen magyarázá magát a bojár: A meghalt Szirmay György egy leányt hagyott maga után, neve Ilona. Tudom, tudom, csak tovább! mondá boszúsan a haramiafő.
Ülj le és hallgass rám, cimbora, mondta végre összeszedve magát, derék pajtásom vagy, megérdemled, hogy őszintén beszéljek veled. Két kézre fogta a tele krátert, ajkához emelte s szürcsölve kezdte inni a fűszeres bort. Raymundus vállat vont, felcsatolta tőrét és az ajtó felé indult.
MÁSIK HIRNÖK: Dolabella villája összeomlott!! LENTULUS: Eh, ki bánja! LESBIA: Ne is hallgass oda LENTULUS: Hozd vissza hát elszállott kedvemet! Daloli nekem valamit, Lesbia! LESBIA: Lentulus, te elfeledsz engemet, Ha a halál sötét szárnya suhog... LENTULUS: Lehangolnak a fekete romok... LESBIA: Majd felvidit ajkam piros dala! LENTULUS: Igen, igen, daloli csak, Lesbia!
Mama, mama! Az öcscse csitította. Ugyan hallgass! Ne bolondulj meg... Összeszalad a ház... Az egyenesre szabott rekettye-bokrok közül frissen kavicsozott rázós utra ért a kocsi s belülről idegesen zörgette meg a kocsis háta mögötti ablakot az egyik utas. Lassan! kirázod a velőt a fejemből. Hátul mind inkább homályba veszett a palafedelü nagy ház.
Nem megtiltottam! Nem adom! Egyszerü, igénytelen asszony, ki a gondoktól és nélkülözésektöl hamar megöregedett. De hangjában, modorában benne van, hogy valaha leánykorában nemcsak jobb napokat látott, hanem jó nevelést is kapott. Tán a nevelési elveimet kifogásolod? János és Ida JÁNOS: Hallgass! IDA: Kint játszik szegényke ... IDA: Ne bántsd! Jót tesz neki a friss tavaszi levegő.
A Nap Szava
Mások Keresik