United States or Lesotho ? Vote for the TOP Country of the Week !
Helyesen vélekedel rólam, látom, hogy ismersz úgy, mint talán senki, s mint Hermance grófné bizonyosan nem! Neki is megmondtad szándékodat? kérdé új megdöbbenéssel Enyingi. Meg, úgy mint neked, majdnem ugyanazokkal a szavakkal, mert szükség volt, hogy beszéljek vele. És ő?
Ülj le és hallgass rám, cimbora, mondta végre összeszedve magát, derék pajtásom vagy, megérdemled, hogy őszintén beszéljek veled. Két kézre fogta a tele krátert, ajkához emelte s szürcsölve kezdte inni a fűszeres bort. Raymundus vállat vont, felcsatolta tőrét és az ajtó felé indult.
Amit te irántad éreztem, az az első perctől fogva valami egészen más volt. Gyönyörű érzés lehetett. Nagyon kivételes érzés. Annyira, hogy példátlan hűségre ösztönzött, ugy e? Ne csúfolódjál. A végén látni fogod, hogy a hűségemen semmi csorba sem esett. Engedd, hogy beszéljek. Tessék. Már rég' túl voltam igazi fiatalságomon, amikor megösmertelek.
A keresztyéneknél nem megy a házasság csak úgy futtában; tudhatod, hiszen te is keresztyén vagy. Mihelyt aztán vége lesz a sok ünnepnek, mindjárt beszélek Sándorral okosan és fejéhez verem ezt a levelet. Mindegy, én mégis jobban szeretném, ha még ma, az ünnep előtt beszélnél vele. Hogy beszéljek vele, mikor nincs itt?
No gondoltam ha ily jó kedvük van, akkor nincs semmi baj. Egyszer aztán durván, rettenetesen pofoncsaptak. Engedje meg, hogy erről ne sokat beszéljek, jött egy telegramm az anyósomtól, hogy ha még életben akarom találni a feleségemet, hát csak jöjjek a leggyorsabb vonattal. Ötször voltak Hallernél, mindig megigérte, hogy azonnal ott lesz és egyszer se ment el.
Persze, tudtam, hogy igazat ad. Gondolkozzék mindég józanul az ember. Azért ne értsen félre. A lány szép, okos, jó... Hogy beszéltem e vele? Dehogy, hát hogyan beszéljek, addig csak nem járhatok ki az utczára, a mig rendben nincs ez a dolog. A miket eddig összebeszéltem, most már vegye ugy, mintha nem mondtam volna. Haszontalanság az egész, volt, nincs. Azóta nagyot változott a dolog.
Úgy látszik, titokban kell tartani ittlétemet, s így fölösleges, hogy kilétemről beszéljek, viszonzá Dózia, s az ablakhoz ült, hátat fordított a komornának s letekintve az utczára, a járókelőket szemlélte, bár alig látott azok közül valakit; mert részint egészen sötét volt, másrészt, mert a palota környéke ilyenkor csöndes szokott lenni.
Átlátok én a szitán mondta a szemeivel, mert hangosan nem szólhatott. Neked ezt mondanod kell uram, de én nem vagyok olyan bolond, hogy utánad beszéljek. A tiszthez fordult s bizonykodott az igazsága mellett. Kocinski urtól jöttünk bizony, Kocinski urtól. A gazdája egy lépést tett feléje s beszélni akart vele, de a tiszt nem engedte meg. E helyett ő igyekezett kiszedni Demeterből az igazat.
A Nap Szava
Mások Keresik