United States or Syria ? Vote for the TOP Country of the Week !
Igazán, magam sem tudom, hogy mit... Talán azt a helyet értem alatta, ahol először találkoztam veled és jó voltál hozzám... Mert azt a nagy hamurakást, amely a tanya helyén van és ahol valaha otthon voltam, úgy-e nem nevezhetem otthonomnak? Jól van, kis kamerád, iparkodtam az érzelmesebb ösvényre való kitérést elkerülni gyerünk hát haza és »nézzünk rá« hogy estig otthon legyünk.
Miért nem kiáltottál rám, hogy buta vagyok? Hitted volna? Talán elhittem volna... Másnap. Lehet, hogy már azon az éjszakán. Azon az éjszakán nem lehetett veled beszélni. Igaz... Ittas voltam. Inkább dühös.
Nem volt az ravasz kieszelés, hogy a kényre kegyre meghódolt rab hallgatott azután melletted. Valami megsúgta, hogy az a nagy és hatalmas akarat, amely száz asszony közül kilencvenkilencnek veszte, a te nem tetszéseden megtörik. Hosszú hónapokon át egyszer sem mondtam azután, hogy szeretlek; csak éreztettem veled.
Azokat a véres gyönyöröket akarom megosztani veled, amelyek akkor fakadnak a lelkedben, amikor az epedés dalait írod a te Elérhetetlenedhez. Elfojtott zokogásba fuladt a szava. De már előre sietett. Hadady alig bírt a nyomában maradni. Szeretett volna leborulni eléje és ott meghalni... Inkább meg is halt volna, semhogy most panaszkodjék, semhogy most a maga bajával hozakodjék elő.
Engem boszantott ez a mosolygás. Azért mikor a háziasszonyunk kiment, megkérdeztem tőle: Neked tán tetszik ez a história? Tetszik hát! felelt. És nevetett a szemtelen. Eh, veled nem lehet beszélni!... Később pedig, az éjjeli sötétségben, mikor azt hittem, hogy már alszik, egyszerre megszólalt: Különben nem tudom, mit tartozik rád ez az egész eset? Nem bántott téged senki.
LENTULUS: Nem meghalni, élni vágyom veled, Nem egy percig, örökre kell nekem A te csókod... Lesbia, jöjj velem, Még nem késő, megmentjük életünk', Aztán együtt Menekülés nincs, Lentulus sehol! Te még gondolkodól, Mikor forró csókkal vár kedvesed?! LESBIA: Igen Titus, igazad van neked, A szenvedélyt megyilkolja az ész LENTULUS: Az élet vig és a halál komor, Miért hivod? Jöjj!
Az öreg hirtelen elfordúlt, hogy ne is lássa. Az esküvő után, amikor már vagy századszor faggatta Steinhuber papa a vejét, hogy mondja meg már, hogyan bírt ráakadni éjjel az erdőben egymaga arra a retikülre, végre engedett Bogáti az ő titokzatosságából. Dehogy is voltam én egymagam, mondta; hisz Nero velem volt. Nero!... Nero mindig is veled van; de mit tud Nero ehhez?
„Ugy hiszem, hogy már épen közöltem azokat veled“, volt rá a válasz. A honvágy. T ...y Sándor és K ...y Gyuri két kiváló vezértagja a magyar emigrácziónak, azokban a vigasztalan napokban, a mik majd felköltötték, majd elaltatták a reménységet, a hazába ismét visszatérhetni: együtt időztek Genfben s ott segitettek egymásnak épiteni fellegvárakat.
De minthogy a postáskisasszonyt áthelyeztetnem csak egy szavamba került, tehát nem tartottam érdemesnek, hogy veled szót váltsak róla. Hanem azóta még jobban résen vagyok.... Megint elhallgatott. A falu harangja éppen elkezdte kongani az Áve Máriát. Az öregasszony felállott, keresztet vetett és a templom felé fordulva halkan imádkozott. Bandi gépiesen ugyanezt cselekedte.
Ha Dózia megjön, felolvasom ezt előtte s nem kételkedem, hogy ő annyira megretten, hogy azonnal el fog veled utazni, minek rögtön meg kell történni. De hát miért? mi történt?
A Nap Szava
Mások Keresik