United States or Gibraltar ? Vote for the TOP Country of the Week !
A Nemzeti Parkban két hegylánc között nagy fensík van, amely úgy keletkezett, hogy a hegyláncok között levő széles medencét egy tűzhányóhegy valamikor lávával töltötte ki. A láva felülete ma már teljesen kihűlt, fenyveserdő lepi el, de a föld belseje még mindig forró alatta, a vulkánosság még nem szűnt meg, amit a rengeteg meleg forrás bizonyít.
A mint közelebb jött, mindig nőtt, már azt a fekete pontot is meg lehetett látni alatta, a mely innen hallva ugy zakatol, mint egy varrógép a harmadik szobában s mig az ember elszámolna százig, ott dübörgött már a lokomotiv a raktárak előtt, lassu méltósággal közeledve, forró lehelletét kifujva magából mind a két oldalán, mintha fáradt volna.
Ha valami érdekel engem, azt nem hagyom abba, míg végére nem járok, viszonzá majdnem gyermekes kérkedéssel az ifjú, s ez igen különös dolog... A tény érdekel vagy a leány? Mindkettő! Valami titokszerűséget látok lappangani alatta s azt akarom földeríteni. Nos, hát szerencsét hozzá! mondá mosolyogva Jakab gróf s kezét nyujtá a fiatalembernek, ki sietve fordult be a palota kapuján.
Valami keveset, pár ezer forintot. S ezért a nyakába vette ezt a kölyköt. Mi lesz vele? Hiszen ez a bömbölő ficzkó nem is gyerek, hanem majom. Nézték az arczát? A homloka hátraesik, ha volna is alatta agy, agyonnyomná. De nincs, hiszen hülye. A gyerek ezalatt fenn elaludt.
Mintha fellegben lett volna a tető, letakarva egy pászma sürü köddel, a mi övig takarta el az Ur Jézust a feszületen. Azontul a dereka és a feje mintha maga lett volna a föltámadás, lebegett a rezgő hajnalban, a hogy a szél belefujt alatta a ködbe. A beteg leány föl-fölrezzent egy-egy pillanatra s fölmeresztette szemeit a feszületre és mosolygott.
A nagyságos ur pedig már jött vissza. Reszketett alatta a ló, a zabláról tenyérnyi czafatokban szakadt le a tajték, a lovasnak pedig a boldogságba belebágyadt a szeme, ragyogott az arcza. Egyenesen belovagolt az istállóba s parancsolni kezdett. Elő a kocsit, az enyimet.
Recsegett, ropogott alatta a kocsi s igazán szép volt a Dombi fiutól, hogy még azzal a beteg lánnyal is bajoskodott. A kovács az ölébe hozta ki a leányt, fölhágott vele a ferhérczre s ugy adta oda a fiunak föl a kocsi tetejébe. Csupa nagykendő volt szegény, de azért reszketett. Vértelen, viasz kezeivel belefogózkodott az erős nagy fiuba, de lecsusztak az ujjai s kimerülten hagyta, hogy czepeljék.
Félve pillantott egyszer-egyszer oda, de hirtelen elfordult, mert megijedt attól a csunya, majomforma fejtől, a melyen ugy hátrasimult a homlok, mintha lefésülték volna s alatta a nagy vizes szemek, a melyekkel a szerencsétlen kibámult a világba a nélkül, hogy megértett volna valamit s mintha mindig panaszolt volna, hogy: lássátok, milyen butának teremtett engem az Isten.
A Nap Szava
Mások Keresik