United States or Greece ? Vote for the TOP Country of the Week !
A kezébe vette, nézte, hogyan hajlik, aztán kiment az istálló elé, egyet-kettőt kongatott vele a levegőben, de türelmetlenül, inkább csak azért, hogy teljék az idő. Azalatt azt nézte, hogy hogyan fognak be. Előhuztak egy két kerekü kis kocsit, a mi egyéb sem volt, mint kerék, meg egy ülés s eléje sorakoztatták a lovakat, csupa pihent állatot, mindeniket egy-egy lovász tartotta féken.
Az öreg asszonyság egészen el van ragadtatva férje nagyúri modorától, Boglár Kálmán olvasatlanul zsebébe gyűri a pénzt és nem is felel Atlasz úr ismételt kérdésére, hogy melyik vonathoz kivánja befogatni a kocsit. Atlasz úr meg van ijedve, hogy a festő még tovább is itt akar maradni, s titkon fölteszi magában, hogy még egy napig vár, aztán erélyesen fog föllépni.
Jézus Mária! Ez a fölkiáltás Lolától eredt, de nem kellett hátrafordulniuk, hogy megtudják, mi okozta az ijedelmet. A szűkös Pázmány Péter-utcában haladtak s a kocsiúton, őrületes pace-ben, egy rosszul hajtott bricska közeledett feléjök. A lovak nyilván részegek lehettek, mert cikk-cakkosan vágtattak s hol jobb, hol balfelé rángatták a kocsit.
Erre szó nélkül közrefogták a kocsit s a szegény Demeternek arra kellett hajtani, a merre ők parancsolták. Visszavitték őket az első katonai állomásra, átadták a tisztnek. Demeter behuzta vállai közé a fejét s nem szólott többé egy szót sem. A tiszt más kiséretet adott melléjük s tovább kisértette őket. Negyednapra már a hadbiróság előtt állottak.
Így legalább nem kellett fékeznie magát és szabadon éreztethette rossz kedvét az öreg asszonysággal, kit az est folyamán több versben megríkatott, s igen elégedetlen volt magával és az egész világgal, midőn nagy későn aludni ment. Ebben a hangulatban nézett ki másnap dél felé az ablakon, midőn egy könnyű kocsit látott behajtani az udvarra.
JENŐ: De lovas katonát is! JÁNOS: Csókolsz kezet, te haszontalan lurkó! JENŐ: Azután ... Katica néni ... kocsit is ... lovat is? JENŐ: Ide a kezét! IDA: Katica szives lesz kissé elfordulni, hogy levethessed a szalonkabátot. KATICA: Kérem, én már ugy is távozni akarok. Haza kisérem.
Géza, nem, nem, nem tehetek róla. A hölgy eltakarta az arcát. Géza, mondta sok idő múlva haragszol rám? Nem, Alice. Hát miért vagy olyan szomorú. Neked mindegy lehet. Nem? Akkor a szobaúr felállt. Gyerünk, Alice mondta késő van már. Elkisérlek a Lánchidig, ott kapsz kocsit. Mikor a Lógody-utcában voltak, a hölgy megfogta a szobaúr kezét. Ne haragudj rám, Géza mondta.
Figyelni kezdtek rá az emberek, s egy hordár a karja alá nyult, hogy el ne essék. A fulladozó ember halkan szólott: kocsit. Csak a kocsiban szedte össze magát valamennyire. Elhatározta, hogy otthon nem szól semmit, hanem majd este, a mikor ujra találkozója van egy ügynökkel a kávéházban, levelet ir annak az embernek. Elmondja a véleményét az ilyen eljárásról.
A Nap Szava