United States or Uganda ? Vote for the TOP Country of the Week !
Egy pillanatra felbukkant előttem Morelli kapitány úr is. Kivont karddal, sapka nélkül lihegett a sorok között. Látszott, hogy holtfáradt, s már végső ereje megfeszítésével próbálja nyugalomra inteni a nekivadult embereket. Ruhig, fiacskáim, ruhig! Csak nyugalom... nem elhamarkodni... Senki sem hallgatott rá.
Ahogy ez el tudja húzni a »Repülj fecském«-et, vagy a »Kék nefelejts«-et!... Úgy elpityeredünk, de úgy a hegedűje sírására, mint a vén asszonyok. Majd meg tetszik hallani! Még a Morelli kapitány úr öreg granicsár-szíve is belenyefeledik, mit mondjak többet? Az őrmester hátra nézett.
A gyilkos ellenség Besztercze vidékén tört Erdélybe és hazánk felé irányzott útját mint Türkenfrasz kapitány már mondotta lángok és vér jelelték, sokaságuk naponként nevekedett az ezernyi foglyok által, mindnyájan csinos hölgyek, vagy izmos, erős fiatal férfiak, kiket örökös rabságra viendők, hurczoltak magokkal, míg a népség egyéb része, ha az erdők vagy bérczek mélyébe nem bújt, vagy máskép futással nem menekedheték, gyilkos fegyvereik alatt gyakran a legkínosabb halálnak áldozatja lőn.
Meg voltam akadva a lovammal is, ezen a bajon azonban hamar túlestem, mert alig tettem vele néhány lépést, egy kapitány már megszólított, hogy ez a ló is az avatás-köteles lovak közé tartozik-e? Megmondtam, hogy nem tartozik. Az állásomhoz tartozik, kincstári ló. Lefoglalom szólt röviden a tiszt. Le is foglalta és azt nagyon okosan cselekedte, legalább letettem nyakamról a gondját.
Mik történtek Jászvásárban, s miképen egy ajtó nyilásán a moldovai kapitány nagyon elhűlt. Ki jött be az ajtón, s ki vezeté őt? miből kitünő, hogy a moldovai kapitánynak nagy oka volt az ajtónyiláskor elhűlni. Judith szúrós beszédei. Hosszú éj után hajnal kezd hasadni.
Alighanem a földből nőttek ki, mint langyos tavaszi eső után a gomba... Morelli kapitány úr éles sípja most megszólalt. Ez azt jelentette, hogy »Ruhe!« ettől a pillanattól kezdve csend legyen. Aufpassen und Ruhe!... hangzott a kapitány recsegő hangja. Őrmester úr Varga mellettem hasalt és semmiképen nem volt megelégedve a paranccsal.
A legszebb és legokosabb, most jövök hozzád segedelmedért. Mondá Pintye Gregor a havasalföldi testőr kapitány nagy örömére. És miben áll az? kérdé emez. Elmondom tüstént, csak előbb hivasd elő Tógyer utitársadat. Ott a bokor alatt fekszik, hídd elő, Mitruj.
A vén granicsár generális, a divizionárius, az ő régi, elavult tudásával hibát talál úgy is, kész veszekedésre megy az ember. Egy-két tiszt bizonyosan szorong, az első osztályú kapitány úr, ki először vezet zászlóaljat, valami savanyú előérzettel nézett az események elé.
Már nem dobog... mondotta fölgerjedve. Morelli kapitány úr szintén megvizsgálta kedvenc őrmesterét, de ez a vizsgálat is szomorúan ütött ki meg kellett róla győződnie, hogy a kötelességtudó, derék katona kiszenvedett. Meghalt... mormogta sötét arccal. Schultz hadnagy úr idegesen tépegette finom bajuszkáját. Der arme... ő már befejezte.
Derék fiúk... így is kell! Összomlott az egész támadás. Meg vannak állítva. Hátrálnak! Az öreg úr kezeit dörzsölgette örömében s egy szempillantás mulva már messze járt tőlünk, hogy a front valamely másik pontján dícsérje meg a fiai ügyességét... Varga őrmester nagyokat fújva ráncolta össze homlokát. Azt mondta a kapitány úr, hogy hátrálnak? kérdezte szinte megütközve. Intettem, hogy azt mondta.
A Nap Szava
Mások Keresik