United States or Guatemala ? Vote for the TOP Country of the Week !
Jöjjön ide és üljön le ágyamhoz, de előbb zárja be kulcscsal az ajtót. Kardos teljesítette kívánságát, még ki is tekintett az előszobába s miután nem látott senkit, megfordítva a zárban a kulcsot, feszült várakozással foglalt helyet az ágy közelében, gyanítván, hogy nagyon fontos dolgokat fog hallani... Honnét jön most ön? kérdé tőle Somorjay.
Lehet az csak föltevés az ön részéről. Az kétséget nem szenved, viszonzá hideg, száraz hangon Obrenné, különben behivom, beszéljen ő maga. Grófné iránt talán közlékenyebb lesz.
Észrevételét haladék nélkül közlé a várbeliekkel, s ön két szolgáját, kik vele szolgáltak Rákóczi hadában, őrül hagyván, a többiekkel a vár védelmét elrendelni az udvarba tért.
Előttem teljesen nyiltak lehetnek, mondá mosolyogva Kardos. Tudom Dózia kisasszonynak jóformán egész élettörténetét, nemcsak Holcsi úrtól, de csodálkozni fognak, ha azt mondom, hogy őt magát is ismertem kisgyermek korában. Engem ismert, mint kisgyermeket? kérdé Dózia a legnagyobb meglepetéssel. Ismertem anyját, ki halála előtt kegyedet Eszthey grófné gondjaira bizta. De hát ki ön?
Ki ön, kisasszony? A háztulajdonos leánya vagyok, Ketty. Valami ujat izent talán az apja? Nem, azt sem tudja, hogy itt vagyok. Magam akarom önt valamire kérni. Mi az? Fessen le engem. A festő elkényszeredve nézett erre-arra, nem volt biz' itt semmi olyasmi, amivel képet lehetne kezdeni.
Uram, az Istenért, könyörgött a szobrász ön olyan dolgokat beszél itt nekem ... ...amiket ugyebár nem várt egy kihágási rendőrkapitány hivatali szobájában? hízelgett magának édeskés, nyájas, de öntelt hangon a sovány, parfőmös és frissen borotvált amatőr.
győzött Kordovány véleménye a csapszékben. A tatárok elszéledének Nagybányán, s lakói a házak legsötétebb zugaiba rejték magokat, az ajtókat hirtelen elzárván, vagy hol a félelem hódítóbb volt, nyitva hagyván, az őrsereg kora futása által már jó előre tudósítva lévén mindenki, ha vagyonát nem is, legalább ön becses személyét bátorságba hozni igyekezett; és csak a Piócza hites pár, vagyis inkább csupán ennek gyengébb fele bírt elegendő bátorsággal a tatárok szemébe nézni.
Mondja, Kékessy úr, szólította meg, ön tapasztalt ember ... honnan van az, hogy minden szinésznő rosszul öltözködik?! Hogy május avagy december hó minden művésznő másképp jelenik meg a napfényen, mint a többi páváskodó szép?! Hogy ha szegény,egy korona értékü cafranggal, akarja, nem akarja, föl kell tünnie s hogy ha annyi a pénze, mint a polyva, nem tud úgy öltözködni, a hogy bocsássa meg az úriasszonyok?! Hogy ha egyszerü és finom akar lenni, cifrább, mint egy mór épület s hogy egy öreg, tudós asszonyban is rá lehet ismerni az egykori művésznőre?!
Hát talán tetszenék mégis holnap benézni hozzánk s esetleg visszaad Guravecz valamit. Tessék mondani, hogy illetékes forrásból tudja, hogy az áru sokkal olcsóbban kapható és hogy be van csapva... A vendég felállott. Ugy látszott, hogy megy. Az asszony pedig naiv kiváncsisággal kérdezte tőle: De hát micsoda boltos ön? Ide jön denunciálni a saját üzletét... Én kérem, én... Ön hát.
Felelé a borbély, s most javára lett félelme, mert miatta a kérdező észre nem vevé habozását, és elsápadtát, vagy ön személye által okozott rettegésnek tulajdonítá. Menj hát békén, s ha összetalálkozol a haramiával, mondd meg neki, hogy Karácson Tivadar van nyomában, s egy nyakravalót hoz ajándékba a kötélverőtől. Mondá a hajdúk vezére, s tovább a vándorra sem tekintve indult a hegynek.