United States or United Arab Emirates ? Vote for the TOP Country of the Week !


Váltságdíjat kaptok, ha senkinek sem lesz bántódása, szólt kemény hangon az aedilis. A kalózfőnök arcán gúnyos mosoly futott át és hetykén kérdezte: Ugyan? És megértek ti mindannyian húsz talentumot? Én te érted magadért kívánok ennyit. Micsoda esztelenség, kiáltott az aedilis kiegyenesedve, nem tudjátok, ki került a kezetekbe. Ötven talentumot kaptok.

Nem, azt nem tudja, mert különben följelentette volna a gyilkost. De hát ha már ennyit bevallott Obrenné asszony, mondja meg azt is, mi a szándéka fivérének Dóziával, kit oly hosszú éveken át figyelemmel kisért, azután Klárával elcsalatott innét, s most eltüntette? Esküszöm, grófné, hogy arról nincs fogalmam, sem pedig arról, hogy hol vannak jelenleg Klára és Dózia. Lehetséges az?

Örömmel vette észre, hogy arcza nyugodt maradt, s Klárának még jobban esett, midőn férje csöndesen csak ennyit mondott: Kár volt olyan nagy dolgot csinálni belőle. Most már bátran itt maradhatott volna. Klára megszorította férje kezét s hálás mosolylyal nézett szemébe. De csak hordja el magát innen, a hol senki sem látja szívesen, mondá vidáman.

Hagyja, annak vége... Ennyit legalább vártam a familiájától. Anélkül nem alkuszom, Azt szeretném, hogy én járjak erre, arra, ahová én akarok, nyugodtan, hogy ne bántson senki, szeressenek. Gondoltam, hogy talán így megérem. No hát ez bolondság, ez semmi, ennek már vége. Majd beszélünk még róla, ha egészen elmulik. Most még bánt, fáj, ha hozzá érnek. Ha enyém lehetett volna a leány, meg a major!

Ebben a pillanatban magányos puskalövés hangzott el az orosz állások felől, s nyomban utána éles fütty sivított el az őrmester feje fölött. Tetszik látni, mondotta megvetéssel, miközben széles gesztussal körülmutatott a fedezékeken, ennyit ér ez a pocsék munka...

Végig járja a sorokat és semmi obligát igazgatásokat nem eszközöl a bornyúkon, pedig általános fölfogás szerint szükséges ez, mikép megláttassék, hogy a följebbvaló szeme nem kerül el semmi hibát. Egyszerű és egyenes német-lengyel katona ő, aki még nem ismeri a nagy garnizónok színpadi komédiáit s így, miután kardját kivonta, csak ennyit mond: Fiuk, minten levess ekszere.

Meg tudta-e atyja kérlelhetlen szívét lágyítani? Az ebéd a szokott egyhangú némaságban folyt le, mert a tudós itt is hideg, szigorú hangon, csak a legszükségesebbet beszélte leányával és midőn az asztaltól felálltak, röviden csak ennyit mondott: Csomagold be a szükséges holmikat, mert holnap Sellővárra indulsz Pethőné nagynénédhez.

A felesége egyetlen fájdalmas szó nélkül tűrte, hogy olyan kevés időt tölt mellette. A hófehér lelkek gyanútalanságával eresztette el; szelíden ölelte meg, szemérmés alázatossággal simult hozzá; csak ennyit mert egyszer mondani, amikor éppen nem nagyon jól érezte magát: Kis uram, lelkem, ha lehet, gyöjjön haza; olyan nagyon most énnekem, ha maga itthon van; nem tudom, mitől félek.

A leány nagy fekete szeme ugy villant utána, mintha a szikrájával leütni akarná s mikor visszament az apjához, csak ennyit mondott, kibámulva a sötét, szegényes kék vászon holmival elfüggönyözött ablakon át az udvarra: Utálatos. Csupa gőg egy ilyen ur. Mindjárt munkához láttak. Az öreg szép sima papirost terített ki maga elé az asztalra és a körmén próbálgatta a pennát.

A sok után, amit ebben a házban kapott, ennyit megérdemeltünk volna a kisasszonytól. A leány tétován bámult az asszonyra s huzódozott tőle. Félni kezdett attól, ami következik s torkán akadt a szó, a mint beszélni kezdett. Nem értem, nem tudom, hogy mit akar. Most már gát nélkül tört ki a nagy, kövér asszonyból a gőg.

A Nap Szava

pajta

Mások Keresik