United States or Dominica ? Vote for the TOP Country of the Week !


Erős reszketés fogta el s alig hallhatóan susogta: Raymundus... nem ismersz? Én vagyok... Ambrosia... Lullus Raymundus megtántorodott. Nem tudott szólni, csak kezét nyújtotta előre, amelyben szikrázva villant meg a kristály-fiola. Ambrosia keserűen mosolygott: A nagy elixirium... harminc év után?... Most akarsz halhatatlanná tenni, így, öregen?... Későn van, Raymundus, ide nézz...

Azzal az elegancziával szolgálta ki a hölgyeknek a csipkét, szalagot, fodrot, mint a bankár a grófokat a büróban; szó nélkül jött, ment, pontosan, mint valami óramű, senkit se engedett közel magához, hozzáférhetlen, hideg, mindig frissen vasalt uri ember volt, a kinek csak akkor villant meg a szeme, ha sok pénzt olvasott.

Hosszu kabát volt rajta, meg czilinder a fején, a kezében ezüstfejü bot... Az asszony korán megsavanyodott, örökké nyögdécselő szegény kis teremtés volt, a kinek azonban egyszerre vad reménység, bizalom villant meg a szemeiben, a mikor erről az emberről beszéltek. Majd megalázkodnak a hivalkodók. Ne félj te semmit. Majd megalázkodnak...

A huszonkettes őrház zöld lámpája csendesen siklott el a félhomályos fülke ablaka előtt. Végállomás! kiáltotta egy mély, rekedt hang s a kocsisor zökkenve állott meg. Kiszálltunk. Tizenegy óra lehetett. A félemeletes falusi állomás nehéz tömege köröskörül egybeolvadt az éjszaka feketeségével. Csak a kijárat fölött himbálódzó lámpa álmos fényében villant elő itt-ott egy piros téglasor.

Veronika szeme örömben villant föl e hirre, míg a fejedelemnő arczán az ellenkező hatás látszott; de a leányka nem vette azt észre, mert repült az őt vezető zárdaszűz után, alig várva, hogy Dóziát lássa, ki oly szintelenül és betegen jött elébe, hogy megdöbbent látásán. Miért keresett föl, grófnő? kérdé gyönge, fájdalmas hangon.

Az villant keresztül a fején, hogy ő itt a józanság nemtője. Megindult szó nélkül. Egy kicsit elszokott a járástól; de léptei, a körülményekhez képest, kifogástalanul rugalmasak voltak. Hagyták; azt hitték, hogy a szobájába megy. Úgy reménykedett, hogy az asszonyok még alusznak s föltünés nélkül szökhetik meg. Van der Kerkhoven kisasszony nélkül számított. A hollandus leány éppen szembe jött vele.

Azt a bambát,... hogy ott van-e? Kicsoda? Előbb nézd meg, ott van-e, azután gyere vissza. Gyanu villant keresztül a lelkemen erre a furcsának tetsző beszédre, de nem szóltam semmit, hanem elindultam a mutatott irányba a patak felé.

Igy nem mehetett neki az elesettnek, aki amúgy is olyan szörnyen megszégyenült. Petinek az eszén ez villant át: Ezt ugyan röstelheti! Milyen figura lett egyszerre; hogy nyög és káromkodik!... Már lecsillapodott bosszúálló dühe; első gondolata a volt, a tüzes paripa, amely világgá készült nagy megriadtában; azt nem volt szabad engedni.

És mivel tölti idejét, ha egyedül van? kérdé Hermance érdekkel. Magam sem tudnám megmondani, viszonzá gondolkodva a kérdett s ajkán szelid mosoly villant keresztül. Azt hiszem, tünődöm valami fölött, a mit nem lehetne szavakba önteni, vagy olvasok és a fölött gondolkodom, vagy azt sem... Igazán, grófné, e kérdésre nem tudnék felelni. Ha tudnám, hogy szerelmes, érteném szavait.

A Nap Szava

egynehány

Mások Keresik