United States or Australia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Nem ö`eltem vad tüzzel, tüzhalálba'! Szeretkező, halálos, bús sóhajjal... Haha, haha, csóktalan véget érek! Irtóztató! TITUS: Lesbia, jöttem érted, Hogy vágyunktól égjünk el itt mi ketten... LESBIA: Te vagy, te vagy, ki vággyal, önfeledten ölelni tudsz, a véget elfelejtve... TITUS: Óh miért nem örök a halál perce?!
Az asszony csudálkozva várta a folytatást. Magad miatt, fejezte be a férfi. Hogy érted ezt? Úgy, édes Lenke, hogy mialatt a tűzzel játszottál, magad is megégtél. Mert te is szeretsz engem. Az asszony felpattant, hevesen tiltakozott. Nem igaz! Nem igaz! Maradj csak szépen a helyeden... Ha elkezdted, ne hagyjuk annyiban. Hisz én hallgattam. Neked volt halaszthatatlan beszélni valód velem.
A méltóságos úr már kétszer kérdezte, hol van, s az ebéd föladásával várnak... De megpillantva az úrnőjét követő ismeretlen alakot, meglepetve hallgatott el s azt álmélkodva szemlélte. Ernesztine, kezdé Esztheyné nála szokatlan szomorusággal. Ez a fiatal leány itt marad nálad, míg én ebédelek. De nem kell senkinek tudni ittlétéről. Érted? Senkinek!
Megszáradtak? kérdezte élénken a leány. Az ingedet meg az alsószoknyádat fölveheted. Dobd ide, aztán fordíts hátat egy percre... fölveszem őket, különben rögtön megüt a guta ebben a meleg kaftánban. Köpenyeg az, hé, nem zsidó kaftán igazítottam helyre a köpenyegemen esett csúfságot harmadszor is. Nem érted, hogy arról van szó, hogy hosszú!... méltatlankodott neheztelve a leány.
Lándsa Jenő nekem jó barátom, és a ki őt bántja, engem is megsért. Nem tűröm. Érted? Nem tűröm! Elég legyen! kiáltott Sándor, Manó elé lépve. De nem elég! Nem hagyom magamat. Ez a kastély az apámé, épen oly jogom van benne nekem, mint neked. És ha én itt barátjaimat el akarom fogadni, senkinek sincs joga innen kitiltani őket. Hallgass! kiáltott Sándor. Azért sem hallgatok, felelt Manó hetykén.
De mondom, csekélység: ha jól emlékszem, alig tesz negyven vagy ötvenezer forintot. Jaj nekem! bizonyosan inkább ötvenezer lesz, mint negyven, sóhajtott Atlasz úr. Harmadéve is annyit fizettem érted. De akkor könnyebb volt; most rossz évek járnak, a termés gyönge, az árak alacsonyak, az amerikai concurrentia agyon nyom. És most egyszerre fizessek ki ötvenezer forintot!
Kumm sofurt... hol maradsz annyit! csapott ismét fülembe a kis vörös hangja. Jövök! Azonnal gyere, különben nem maradok itt!... kiabálta mérgesen a leány nem érted, hogy félek egyedül... Nem érted, hogy nincs mitől? Tudhatnád, hogy nem lehetek messze, ha a szavamat meghallod... tehát ne ordíts. Nem ordítok! hangzott a még mérgesebb kiáltás te ordítasz! Regina kisasszony, csendesebben...
Váltságdíjat kaptok, ha senkinek sem lesz bántódása, szólt kemény hangon az aedilis. A kalózfőnök arcán gúnyos mosoly futott át és hetykén kérdezte: Ugyan? És megértek ti mindannyian húsz talentumot? Én te érted magadért kívánok ennyit. Micsoda esztelenség, kiáltott az aedilis kiegyenesedve, nem tudjátok, ki került a kezetekbe. Ötven talentumot kaptok.
Menj Bányára, szembe a nagy templommal lakik az öreg Ablakosi, mutasd neki ezen irást, és mondd: én, érted? én Pintye Gregor kéretem: adja neked bérbe a házában lévő boltot, a fizetés az én gondom. Azért te tartozol engem, a hányszor kivánom, akár boltodban, akár az erdőben borotválni. Ezen irást pedig gondosan tartsd meg, hogy első összejövetelünkkor visszaadhasd.
Tudod, hogy én effélékkel nem szeretek tréfálni. Házasok között föltétlen bizalommal kell lenni! Az első kétely vagy gyanu megingatja a házasélet bensőségét, s akkor az többé nem is házasság! Egyaránt érted ezt férjre és nőre? kérdé szép ibolyaszínű szemét feszülten függesztve férjére Hermance, ki erősködése daczára kissé zavarba jött erre a kérdésre, de határozottan mondá: Kétségkívül!
A Nap Szava
Mások Keresik