United States or Nicaragua ? Vote for the TOP Country of the Week !


Ama küldöttségek közt, melyek Szegeden tisztelegtek, volt a csongrádi is, Müller János szolgabiró vezetése alatt, ki midőn a nemes gróf elé lépett, keblére tett kezekkel igy kezdé mondókáját: Engedje meg méltóságod, hogy két lépésnyire álljak meg méltóságodtól.

Igaz ez? kérdé az öreg asszonyság, félénken férjére nézve. Igaz, igaz, mondá türelmetlenül Atlasz úr. Te is csókold meg a fiadat, és maradj nyugodtan a székedben s edd meg étvágygyal a czukros gesztenyédet. Mihelyt kiléptek az ajtón, Atlasz úr mohó kiváncsisággal sürgeté Manót a beszédre. A dolog így történt, kezdé Manó szivarra gyújtva, a mint a lépcsőn lefelé mentek.

Bocsánatot kérek, gróf úr, hogy bebocsáttatást kértem, kezdé folyékony élénkséggel a leány, de pár óra előtt láttam Holcsi ügyvéd úr irodájából távozni s már a lépcsőn meg akartam szólítani, de nem volt ahhoz bátorságom és úgy gondoltam, hogy jobb lesz, ha követem lakására, hol előadhatom kérelmemet.

Annál kellemetlenebb volt most neki, midőn az Andrássy-úton sétára indulván, Eszthey Béla és Veronika jöttek vele szemben karöltve s míg a leányka némán elpirult, addig a fiatal Eszthey megállt s barátságosan nyújtotta neki kezét. Egész örökkévalóság mult el azóta, hogy láttalak, kezdé az ő rendes szeles modorában, miért nem jösz hozzánk?

Ebéden és vacsorán megjelent a nőknél s étkezés után azonnal visszatért lakásába, mely két szobából állt s azok egyikét rendesen bérbe adták. Engedelmet kérek, kisasszony, kezdé szerény, illedelmes hangon Kardos. A kapun láttam egy czédulát, melyen hónapos szoba kiadását olvastam. A házmester ide utasított, s arról szeretnék tudakozódni.

Szeme ragyogott, s tekintete jellemerőt és belső szilárdságot árult el, mi sötét, mélységes szint kölcsönzött kifejezésének és modora elhatározásról tanuskodott. Már rég kivántam látogatásomat tenni, kezdé zengzetes, szelid hangján, nyájas pillantással Veronikára, ki elpirult örömében e tekintet hatása alatt.

Szólani nehéz büntetés alatt tiltva lévén, hegedűjét vette elő, minden valódi czigány elválhatatlan eszközét, s rövid hangoztatás után kezdé a nagyidai keserves nótát zengetni.

Az ebéd végén széles kedvökben, szójátékban dicsekedtek vagyonukkal. Báthori, Kára ura, kezdé: Nekem olyan károm van, hogy szép hasznot huzok belőle. Ország, Gyöngyös ura, folytatá: Nekem annyi a gyöngyöm, hogy a kutyáim is gyöngyösben járnak. Ujlaki: Nekem annyi a fillérem, hogy évenkint hatezer arany adót kapok belőle.

Visszavoná most előbbi átkait, és szánni kezdé boldogtalan testvérét, kit zabolátlan indulatai kitaszítottak az emberi társaságból, s ki ezt megboszúlni akarván, magát annak ostorává és gyalázatává tette.

Még nem állítottuk be a tégelyt! csudálkozott Bornemissza. A madár is melegített fészekbe rakja tojását! válaszolá és beleilleszté a nagy tégelyt is. Lehet benne valami! Ártani meg nem árt! A megnagyobbított athenora erre hatalmas dohogással kezdé ontani a szikraesőt és egész lángtengerrel ölelte körül az edényt.