United States or Albania ? Vote for the TOP Country of the Week !
Alerdész vagyok már, majd csak megleszünk; ugy e, Nusika? I-i-igen! szepegte Nusika és az anyja keblére borúlt. Hát így vagyunk? Akkor szépen vagyunk! csudálkozott az öreg, némileg szelidülten. De csakhamar összeszedte magát. Kiegyenesedett. Most csak azért sem! kiáltotta ingerülten; talán ti engem az orránál húzzátok? Talán ti össze is beszéltetek; talán tudjátok is, hol van a retikül...
A sötétszemű fruska elpirult; gyönyörű, lelkes szemét a legényke felé fordította: Nem kaptam én magától levelet, mondta mohó mentegetődzéssel. A fiú olyan tekintettel csudálkozott, amelyben az örömnek s az elégedetlenségnek egyképen volt nyoma. Nem kaptam, erősítette a kisleány; semmit sem kaptam én. S ha megkapta volna a levelemet, válaszolt volna rá? Hogyne! Szívesen? Szívesen!
A leány nyulánk, sötét alakja emlékeztetett a sátoroscigányasszonyokéra; a haja koromfekete volt, a szeme mint az éjszaka, a nézése izzó, a mozdulata hajlós, a arca napsütötte. Most éppen zavarban volt egy kicsit; a köténye csücskével legyezgette magát s eközben kirázott valamit a kötény zsebéből. Az erdész meglátta, felkapta, visszaadta. De aközben megint csudálkozott egy sort.
A Nap Szava
Mások Keresik