United States or Ecuador ? Vote for the TOP Country of the Week !
Félelmet sohasem ismertem. Mégis éreztem, hogy egész testemen végigzsibong valami különös nyugtalanság, s a kezem nem egészen mozdulatlanul markolja a Mannlicher agyát. Most tehát mégis csak mutatkozik valami... súgtam oda az őrmesternek. Igen... úgy látszik bólintott fejével a nagy békétlen.
Némán bólintott s mikor a segédtiszt mögött becsukódott az ajtó, kimerülten dobta magát a kopott díványra. Két nap óta mindig talpon volt s egyik izgalom a másik után érte. A Szélakna irányában fekvő főcsapat felé haladó ellenség már egy napi előnyt nyert a Zsarnócra kirendelt zászlóalj parancsnokának ügyetlensége folytán.
Kicsi szünet után, ami alatt azt hiszem nagyot bólintott az öregrendü úr, válaszolt a férfi. Hát igen. Az kellene. Az volna a tisztesség. Mert nálunk, kérem, haszontalan kis gyerekczipőt legalább is három hatossal fizet tul a nagysága. Nincs raktár, nincs befektetés, tehát nincs reális alapja az üzletnek.
Lehet, hogy nem bizonyos, de nekem valami azt súgja, hogy elviszi... Meg fogod látni, hogy igazat mondok. Nem lehet ezt tudni, Regina. Persze, hogy nem lehet tudni bólintott ismét a leány az ember azonban sokszor megérez olyan dolgot is, aminek okát adni nem tudja, akármennyit töri is rajta a fejét. Én sokszor vagyok így... Egészen bizonyosan meg fogod látni, hogy most is igazat mondok.
De mivel tapasztalásból tudtam, hogy a Regina apró, hunyorgó szemei még az én gyakorlott szemeimnél is élesebbek, óvatosságból megkérdeztem, hogy észrevett-e valamit és ha igen mit? A leány bólintott. Nem bizonyos, hogy jól látok-e... dörmögte gyanakodva, de mintha odalenn nem volna tiszta a levegő... A patvarba! Dehogy is nem az! Képtelenség, hogy ide most ellenséges katona eljuthasson
Sürgetve kérdezte: Katicám, édes kis Katicám, addig is, amíg a szüleink megtudhatják... nem merte folytatni, benső megdöbbenéssel csak annyit tett még hozzá: igen?! A kisleány lesütötte a szemét és kis vártatva, alig észrevehetően bólintott; a szája csak annyira nyílt meg, amennyire egy lélekzetvételhez kellett. A fiú mégis meghallotta a remegő "igent..."
A leány egy pillanatig hallgatott, azután csendesen megkérdezte: Mondd, egészen bizonyos, hogy meghalt? Bizonyos. Akkor jól van... Bólintott a fejével és mintha a megkönnyebbülés egy halk sóhaja is ellebbent volna ajkairól. Ennélfogva nagyon helyesen cselekedtem, amikor azt a szőrös hullát belerúgtam a vízbe.
Gyere haza, édes fiam, aztán igyekezzél egy kicsit, légy jó fiu... Gyere drágám... Végre is megsajnáltam az öreget, hát hazamentem vele. A korcsolyás bólintott. Jól tetted. A szobalány azzal jött be, hogy egy öregrendü ur akar beszélni a nagyságával. Öregrendü ur? Micsoda öregrendü ur? Hát egy öregrendü ur. S a nagyságával akar beszélni? Igen. Micsoda öregrendü uraid vannak neked?
Az öreg ember egy kicsit gondolkozott s bólintott a fejével. Jól teszi. A méltóságos asszony beleszólott a beszédbe: A kisasszonynak szerződése van. Azt be kell tartani... Az öreg ur ugy tett, mint a karmester, aki leinti a fölösleges lármát s csak annyit mondott: A kisasszony elmegy.
Esel... dunnyogta megvetéssel. Hm... ezt egyszer már hallottam, mondottam vállatvonva, anélkül, hogy a friss gorombaságra további ügyet vetettem volna. A leány élénken bólintott. Ja... már hallottad és mindig hallani fogod, amikor szamárságokat beszélsz. Ezzel a sánta lábbal akarsz te elmenni a forráshoz? Mondtam. Azt is mondtad, esett szavamba a leány hogy a sánta kutyát hamar utólérik...
A Nap Szava
Mások Keresik