United States or Botswana ? Vote for the TOP Country of the Week !


Annál inkább észrevette Atlasz úr, s nagyon jókedvű volt, és midőn késő délután az új szomszédok a ebéd fölemelő hangulatában s a mielőbbi viszontlátás ígérete mellett búcsút vettek, Atlasz úr, ki őket kocsijokhoz kisérte Sándorral, fölfelé haladva a lépcsőn, nem győzte eléggé magasztaló szavakkal dicsőítni a fiatal özvegy gazdagságát, finom modorát, nevelését, ragyogó szépségét, s csintalan kacsintással kérdé fiától, hogy hát mit tart róla?

Azért ezúttal a szokottnál is nagyobb érdeklődés kisérte a helyére s mialatt illő csendben haladt végig a zártszéksorok között, a nézőtér figyelmét meglehetősen elvonta a szinpadtól.

És valóban, a plébános volt az egyetlen, ki lelkébe látott Sándornak, ki tisztán olvasta arczán emésztő küzdelmeit és aggódó figyelemmel kisérte e különös benső harczot gyanakodó képzelme és józan esze között. De nem tehetett mást, mint, figyelni és várni.

Igy élt ugy tiz esztendeig s akkor aztán fölmondott a főnökének s a szomszédban bérelt egy kétakkora boltot, mint a milyenben eddig szolgált s bevonult belé, mint egy fejedelem. Sok ládával, szövettekercscsel megrakott kocsi kisérte s hátul egy egylovas szekér hozta a nagy, kétajtós kasszát, a mit nyolcz legény czepelt be rudakon a sarokba mindjárt a gázóra mellé.

Atlasz úr kissé félrehúzódva s a falhoz lapulva, aggódó figyelemmel kísérte fia mozdulatait, s nem tudta, örüljön-e vagy megrémüljön a levél hatása miatt? Mi történt? Miért kiáltasz oly erővel lovad után? kérdé Klára az ajtóba lépve. Te vagy? Épen jókor jöttél! kiáltott Sándor magánkívül. Hej! léhütők! siessetek már azzal a lóval! kiáltott ismét kihajolva az ablakon.

Gebe írnok úr a hízóknál mulatozott egy kicsit, azoknak a röfögése kísérte egyik óltól a másikig: megvakargatta a rózsaszín pofájú Yorkshirek széles szalonnás hátát; azok kéjesen csemcsegtek és szuszogva, fújva hálálkodtak neki.

Nyár lévén, fehérben volt. Az embernek a szépséges Apolló lepke juthatott eszébe róla. Tarcsayné a szemével kisérte őket, amíg láthatta; amíg csak el nem tüntek a haragoszöld fenyőfal mögött. Milyen szép pár, gondolta, és tünődve hajolt kézimunkája fölé. Időnkint boldog pillantásokkal kereste a veranda előtt levő homokos térségen a kis gyerekeit, akik ott játszadoztak.

Szép rokonság. Az az ember vagy a bitófán fog meghalni, vagy egész életét a fegyencházban tölti. Oroszlay nem felelt. Izgatottan járkált föl és alá a teremben, mialatt barátja feszülten kisérte szemével lépteit, s meg tudta mérni a kínos tusakodást annak belsejében. Miért tetted e megjegyzést, Loránd? kérdé Oroszlay egyszerre megállva előtte. Semmi különös okból.

Ott a ruhát még jobban szemügyre vették s ugy találták, hogy ez az az öltözet, melyben Deák nagyobb ünnepélyes alkalmakkor szokott megjelenni. Egy derék rendőr emberünket Deákhoz kisérte. Ott előadá a történetet, a rendőrség gyanuját, s a vélt tolvaj azon állitását, hogy az öltözetet ajándékba kapta.

Klára társalkodónője kisérte őket Tornyosra, s bár továbbra is a házban maradt, nagyon alantas szerepet játszott, s csak akkor vett részt társaságukban, ha erre föl lett szólítva. Egyáltalán Lamberth kisasszony, daczára fiatalságának, nagyon önálló természettel bírt.