United States or Vanuatu ? Vote for the TOP Country of the Week !
Egyszer csak otthagytam magam mögött, mint egy forrást, amelyből az élet vízét ittam ... amelyből erőt, ifjúságot, szépséget, ambiciót, művészetet, bátorságot, egészséget ittam a nagy gyalogútra ... Otthagytam, hogy mások merítsék meg benne piszkos tenyerüket, hogy mások apasszák drága, tiszta üde cseppjeit, hogy rátapossanak és besározzák és felzavarják és tönkretegyék és pocsolyává iszaposítsák szivárványosan habzó kristályos folyását.
Most, miután látta nagy szépségét, megitélheti, hogy mily veszedelmeknek lehet kitéve, s hogy ő nem az a leány, ki nyom nélkül eltünjék a nagy tömegben. Azt én is hiszem! Azonban miért kellene megváltozni helyzetének.
Mint egy jelenés, némán, fejedelmi gőggel tekintett le rá, szegény, elhagyott rabszolgára ... A miliő, amely a képet körülvette, a ritka damaszkusi szőnyegek, a bronzveretes, intarziás bútorok, a dús selyemfüggönyök, régi mesterek képei, szobrok, vázák, porcellánok, a székek nehéz brokátja, az antik lámpák puha, érzéki fénye, a terem jó illata ... olyan nobilis és művészi szépséget vetített e finom és ragyogó asszonyalakra, hogy Dömötörnek megdobbant a szíve.
Első közönsége ez a jó kis lélek volt; ez az okos szent; ez a föltétlenül hűséges élettárs, aki a szépségét, melegségét, gyöngéd simulását, osztatlan ragaszkodását adta neki szerelmes rajongással. Igazi gyöngy volt ez a drága asszony s annyira minden kacérság és hamisság nélkül való, aminőnek a régi nagy mesterek Madonna képei sejtetik a tiszta női eszményt.
Azelőtt egyszer láttam az utczán, csak pár pillanatra, előbb már Esztheyné megmutatta fényképét, melynek csodáltam szépségét, de az eredeti varázshatással volt rám, s nem tudnám őt többé elfelejteni. Olyan mélyen véste magát szivembe! És hol találkoztál később vele? Mert hiszen azt mondod, hogy osztja érzelmeidet. Így azt meg is kellett mondania.
A fekete kávét a verandára hozták s mikor az inas körülhordta a szivaros ládikát, a házigazdánk így szólt: Egy kis meglepetést tartogattam a számotokra; azt hiszem, meg lesztek vele elégedve. És mialatt kiváncsian néztünk rá, intett az inasnak: Zulejka bejöhet. Zulejka... visszhangzott bennünk a keleti szépséget sejtető szó.