United States or New Zealand ? Vote for the TOP Country of the Week !


De ilyen hasonlatosságot nem láttam soha életemben.“ Megjegyzendő, hogy olyan szemem van, hogy a Saturnust kiismerem a többi csillagok közül a karimájáról puszta szemmel. Aztán felmentem a „Hon“-ba, ott egy kicsit megakadályoztam a munkatársakat a dolgozásban; s azt elvégezve, indultam az országházba.

Elrontottad, ami a legtöbbet ért Büszke bizalmamat ölted meg mindenkorra. Azt a nehezen ápolt, mindig gyanakvásra hajló bizalmamat, amelylyel ugyan áltattam magamat, de igazi megnyugvást találni benne nem bírtam. Minden tőled függött, csak tőled magadtól. Ugyan!... én talán megcsaltalak? Én talán nem voltam egészen csak a tied? Mersz a szemem közé nézni?

A kisérőmre esett a szemem, aki alig pár lépésnyire állott tőlem és rámbámult mereven, magából kikelve, eltorzult, sápadt arccal, égő szemmel és vonagló szájjal, amely nyitva volt s lihegő melléből valóságos kis viharokat fujt ki. Abban a pillanatban meg kellett értenem a helyzetemet.

Valaminthogy az én szájam sem húzódott nevetésre, amikor ezekben a mostani még a rongynál is rongyabb köntösdarabjaiban megpillantottam. Emlékszem, hogy amikor először került szemem elé akkori hiányos rongyocskáiban nem bírtam elfojtani a kacagást, annyira furcsa figura volt.

Vállamra csaptam a puskámat is és szótlanul elindultam. Regina elégedetlenül rázogatta vörös fejét. Haragos pulykamérge, mintha egyszerre elpárolgott volna. Nyilván azt képzelte, hogy csúful megsértett és most neheztelek. Azért nem adtam választ. Holott pedig azért nem adtam választ, mert arra az igazságra, amit szemem közé kiáltott, nem igen kínálkozott talpraesett riposzt. Szótlanul mentünk.

Igaz e, hogy neked sohasem volt szabad az én égő szívemet mutogatnom? Szerelemről hallani annyi volt neked, mint felkorbácsolni a lelkiösmeretedet; szerelemről te nem tudtál, nem bírtál, nem akartál beszélni; akkor sem, amikor az én menyországi diadalom után másnap olyan boldogan néztél a szemem közé és arcom mohó kérdésére ezt felelted: „nem bántam meg! semmitsem bántam meg!"

Hagyjuk így. Muszáj, mert nem tudjuk megcsinálni. Ha nem volna ilyen szép ez a vidék... és ennyire dús... A blúz kedvéért nem vághatom le a melleimet... Nem bizony! Szóval... Szóval, azt akarod mondani, hogyha nem volnék ilyen nagymellű, meg tudnád csinálni a blúzt is. Ilyen szamarat nem mondok. Csak gondolod... Nem is gondolom. Van nekem szemem és tudom, hogy mi a szép. Mi?

A mikor ahhoz a fösvény sorhoz érek, leteszem a könyvet az ágyra, behunyom a szemem s elmondok én mindent az uramra nézve, a mi még benne kellene, hogy legyen a könyvben. Hanem hát mindenki nem jön erre s én is drágán tanultam ki, hogy mi a baj. A férfi most már nem mosolygott, hanem olyan meglepetés rögzött meg a szemeiben, mintha valami más világrészből való asszony ülne előtte.

Örültem és nagyon meg voltam e pillanatban magammal elégedve, hogy így van. Megvallom, szinte rosszul éreztem magamat a gondolatra, hogy másképen is lehetett volna... Mert lehetett volna. Akkor most meg volnék kötve, vagy ha nem is egy nagy okvetlen lógna a nyakamon. Igy nem lóg semmi és nem kell a szemem közé pirítanom, hogy nagy bivaly létemre elgázoltam egy ilyen semmiséget.

Mint irigy, barna felleg Miért állasz tüzes napom elé? TITUS: Igazad van, koldulni bús szerelmet Most nem való. Váljon hát semmivé Pompejivel reményem, hitem, álmom... Félreállok. LESBIA: A szörnyü pusztuláson Kacag szivem, mert forróbb lánggal ég, Mint a Vezuv, és szemem fényesebb, Mint tört fénye, melyet az égre vet.

A Nap Szava

pajta

Mások Keresik