United States or Trinidad and Tobago ? Vote for the TOP Country of the Week !
Nem hagyta békén a szobalányt, felelt az öregebb Jóska elégedetten. S a szobalány panaszkodott? Van esze, hogy panaszkodjék! De véletlenül rányitottam az úrfira. Azt képzelte, valahol messze járok. Nos aztán? Volenti non fit injuria. Ha a leány megbocsátott neki, miért ez a szigoru példa-adás? Hja, barátom, a fődolog: a rend. Ennek már így kell lenni.
Ez a szó, hogy Ruhe körülbelül harmincszor, a Vorsicht huszonötször, a Schneidigkeit tizenöt-húszszor fordult elő bennök, ezzel szemben a »magyar virtus« ötvenszer, a »magyar katona« legalább százszor és ez a kifejezés, hogy »le fogunk borsozni éket!« egynéhány százszor is előfordult ezekben a recsegő »Aufmunterung«-al elmondott úgynevezett kis beszédekben, amelyekről derék öreg kapitányunk bizonyára azt képzelte, hogy a század harci sikereinek biztosításához hozzájárultak.
Ugy látszik, hogy nem képzelte el, hogy igy is tudnak még imádkozni, s valami megmagyarázhatatlan belső ijedtség szállotta meg. Arra gondolt, hogy ha most valaki összeméri őt ezzel az asszonynyal, ha hirtelenében előkerülne valami olyan apparátus, a mivel összehasonlításokat lehet tenni a hit dolgában, hát az asszony mögött maradna.
Jakab gróf ezt igen jól tudta, s tekintete újra álmodozásba merült, mert maga elé képzelte az arczot és alakot, melyet pár perczig látott csak, de teljesen megbüvölte őt... És az lehetetlen most? kérdé érdekkel. Teljesen lehetetlen! De ez nem maradhat így; neki vissza kell térni hozzám és reménylem, meg is fogja tenni. Ez a levél nagyon erős elhatározásra vall.
Kiváncsi volt megnézni a tárgysorozatban, miféle szörny fantázia szüleménye lehet ez a teremtmény? s olvasá a következőt: „Szüretelő magyarok Korinthiából, kik a Tisza hátán szállitják haza borral töltött hordóikat.“ A jó anglus ilyennek képzelte a szüretet, a korinthiai magyarokat és a Tiszát.
Vállamra csaptam a puskámat is és szótlanul elindultam. Regina elégedetlenül rázogatta vörös fejét. Haragos pulykamérge, mintha egyszerre elpárolgott volna. Nyilván azt képzelte, hogy csúful megsértett és most neheztelek. Azért nem adtam választ. Holott pedig azért nem adtam választ, mert arra az igazságra, amit szemem közé kiáltott, nem igen kínálkozott talpraesett riposzt. Szótlanul mentünk.